A term�szetben el�fordul�, �ltal�ban szervetlen krist�lyos �s homog�n szerkezet� anyagok, amelyek k�miai �sszet�tel�t - mint a vegy�letek�t - bizonyos hat�rok k�z�tt k�plettel fejezik ki.

Az �sv�nyok jellegzetes fizikai �s k�miai tulajdons�gaik alapj�n hat�rozhat�k meg.
K�miai �sszet�tel�k �s krist�lyszerkezet�k szerint oszt�lyozz�k �ket. Az �sv�nyok tanulm�nyoz�s�val az �sv�nytan vagy mineral�gia tudom�nya foglalkozik.

A F�ld k�zeteinek �p�t� elemei. �sv�nyok nem csak a f�ldk�regben fordulnak el�, hanem m�s bolyg�kon, s�t az interplanet�ris anyagban (pl. meteorokban, illetve meteoritokban) is. Sz�mtalan �l�l�ny biol�giai folyamatok r�v�n m�sz- vagy kovaanyag� v�zat v�laszt ki, teh�t v�zelemeit szerves eredet� �sv�nyok alkotj�k. Sz�mtalan olyan �sv�ny l�tezik (pl. a f�ldp�tok), melyeknek bizonyos krist�lytani poz�ci�iba t�bbf�le ion is be�p�lhet, teh�t egy adott �sv�nyfaj k�miai �sszet�tele bizonyos hat�rok k�z�tt v�ltozhat. A krist�lyos szerkezet sem alapvet� k�vetelm�ny, hiszen a kovasavg�l megszil�rdul�s�val keletkez�, v�ztartalm� op�l gyeng�n krist�lyos, azaz csaknem amorf.

A legt�bb f�mes elemnek a forr�sai az �rc�sv�nyok.
Az iparban, sz�les k�rben hasznos�tj�k �ket az elemek - f�k�nt a f�mek - nyer�s�re, amellett salakk�pz�k�nt, kataliz�tork�nt stb.
Az igen kem�ny �sv�nyoknak k�l�nlegesen sz�p krist�lyait dr�gak�vekk�nt hasznos�tj�k.

Krist�lyalak �s habitus: egy �sv�ny lehet j�l fejlett, szabad szemmel is k�nnyen azonos�that� krist�lyform�kkal hat�rolt, de sokszor t�meges megjelen�s�, finomszemcs�s, sz�ls�s�ges esetben, pedig csak mikroszk�p alatt tanulm�nyozhat� krist�lyokb�l �ll.

Kem�nys�g: meghat�roz�s�ban leggyakrabban a karcol�si kem�nys�get alkalmaz�, Mohs-f�le kem�nys�gi sk�la haszn�latos.
A Mohs-kem�nys�gi sk�la csak relat�v �rt�keket ad (minden �sv�ny karcolja a n�la puh�bbakat).
�rt�kei a k�vetkez�k:

1 - talkum, zs�rk� (k�r�mmel is megkarcolhat�)
2 - gipsz (k�r�mmel is megkarcolhat�)
3 - kalcit (r�zp�nzzel megkarcolhat�)
4 - fluorit (k�ssel karcolhat�)
5 - apatit (�veggel megkarcolhat�)
6 - ortokl�sz, f�ldp�tok (az �veget megkarcolj�k)
7 - kvarc (az �veget �s a f�ldp�tokat megkarcolja)
8 - top�z (az �veget �s a kvarcot megkarcolja)
9 - korund (az �veget �s a top�zt megkarcolja)
10 - gy�m�nt (a legkem�nyebb valamennyi �sv�ny k�z�tt)

Sz�n: a k�l�nf�le �sv�nyfajok a l�that� f�ny k�l�nb�z� hull�mhossz�s�g� r�szeit nyelik el, vagy verik vissza, �gy jellegzetes sz�nben pomp�znak. Bizonyos �sv�nyok k�l�nf�le idegen szennyez� ionokat vagy z�rv�nyokat tartalmazhatnak, melyek jellegzetes sz�nt k�lcs�n�zhetnek (pl. tigrisszem = kvarcv�ltozat, amiben finom-rostos, s�rg�sz�ld sz�n� azbesztz�rv�nyok vannak, pl. ach�t szalagos sz�nezetts�g� kalcedon).

F�ny: az �sv�nyok a fel�let�kre es� f�nyt k�l�nf�le m�don nyelik el, sz�rj�k, vagy reflekt�lj�k. Ezen tulajdons�g alapj�n megk�l�nb�ztethet� matt, f�m-, zs�r-, selyem-, �veg-, vagy gy�m�ntf�ny� �sv�ny.

Karc sz�n: a karcol�ssal el��ll�tott finomszemcs�s �sv�nyt�rmel�k sz�ne m�zatlan porcel�n.

Hasad�s: ha mechanikai behat�sra egy krist�ly meghat�rozott s�kok, krist�lylapok ment�n v�lik r�szekre, akkor hasad. Min�s�ge szerint lehet t�k�letes (pl. csill�mok), j� �s rossz.

T�r�s: ha mechanikai hat�sra az �sv�ny krist�lytani ir�nyokt�l f�ggetlen�l megjelen�, egyenetlen fel�letek ment�n v�lik r�szekre, akkor t�rik. T�pusai, pl. kagyl�s (pl. op�l), egyenetlen, f�ldes (pl. kaolinit) stb.

S�r�s�g

Optikai tulajdons�gok: t�bbnyire polariz�ci�s mikroszk�pban meghat�rozhat� tulajdons�gok, t�bbek k�z�tt a t�bbsz�n�s�g (pleokroizmus), az UV-f�ny hat�s�ra keletkez� lumineszcens sz�n, a relat�v t�r�smutat�, a kett�st�r�s m�rt�ke stb.

Dr�gak�vek

A dr�gak�vek keletkez�s�hez az alkot�elemeken k�v�l speci�lis k�ls� k�r�lm�nyek (h�m�rs�klet, nyom�s, megfelel� �sszet�tel� oldat stb.) sz�ks�gesek. A dr�gak�vek nem tal�lhat�k b�rhol �s tetsz�leges mennyis�gben, felkutat�suk, kitermel�s�k �s feldolgoz�suk rengeteg id�t, p�nzt �s emberi munk�t ig�nyel.

Els�rang� dr�gak�vek: ide tartoznak a gy�m�nt, rubin, zaf�r �s a smaragd. Tulajdons�gaik a legkiv�l�bbak, ez�rt minden korban ezeket a dr�gak�veket becs�lt�k a legt�bbre.

a berill, akvamarin ,

stb. �rt�ke az els�rang� dr�gak�vekn�l j�val kisebb, mert csek�ly a f�ny�k, kev�sb� kem�nyek, nagyobb mennyis�gben is tal�lhat�ak, vagy pedig nem �tl�tsz�ak. Ezek a m�sodrang� dr�gak�vek, amelyeket "f�ldr�gak�nek" is neveznek. �rt�k�k nem egyforma, az �tl�tsz� dr�gak�vek �rt�kesebbek, mint az �tl�tszatlanok. �rt�k�k sokszor a divat szesz�ly�t�l is f�gg.