jadeit-asvanyok

rdekessgek 2

LIPARI

Nehz elkpzelnnk azoknak a kb. 7000 vvel ezeltti vndoroknak az rmt, akik akkori modern vzi jrmveikkel - taln Sziclia fell rkezve, taln sokkal tvolabbi vidkrl ideverdve - kiktttek Lipari-sziget szikls partjn. Lehet, hogy az e tjon ritkn nyugodt tenger veszlyeibl (hiszen a nagy hatalm Aiolosznak, a Szelek Urnak birodalma ez) ppen csak megmeneklve vletlenl vetdtek e partra, lehet, hogy szegnyes lakhelyk utn a felfedezk messzisg-vgyval j hazt kerestek, de azt sem zrhatjuk ki, hogy ellensg ell menekltek. A ma meglehetsen kopr, de akkoriban mediterrn paradicsomnak gondolhat sziget kitn lakhelyet knlt, de biztosak lehetnk abban, hogy nem emiatt telepedtek meg itt ezek az els vndorok.

 

Rgtn megrkezskkor olyan kvekkel is kellett tallkozniuk, amelyek az akkori felnttek szvt is megdobogtattk: csillogan koromfekete, klmnyi vagy jval nagyobb tmbkben, kagylsan velt fellettel, egyenes - ma azt mondannk: borotvales - peremekkel. k szakemberek voltak, a neolithikum emberei, akik mg nem is sejtettk, mi az a fm. De ismertek minden kvet, ami a kezkbe kerlt, azokbl vlogattk ssze, mit mire lehet hasznlni. Mi j otthon a kunyhban vagy barlangban, mi hasznlhat az lelemszerzsben, s mivel lehet vdekezni. A msik felfedezsk valsznleg csak mulattal tlttte el ket, br lehet, hogy valami vilgon tli csodajelnek vltk: volt ott egy fehres k is, kemny, rdes fellet, de olyan knny, hogy a vz felsznn szott!

Hogy az j telepesek mit kezdtek ezzel az sz kvel, a horzsakvel (vagy tajtkkvel), a rgszeti leletek nem ruljk el. Mg kellett pr ezer v, hogy a grgk is felfedezzk s hasznostsk. De a fekete k, amit mi obszidinnak neveznk, minden szempontbl forradalmat jelentett: a trtnelem egy j fejezett. Az addig legfeljebb csontbl, s kemny munkval kszthet vg s szr eszkzk egyszerre kimentek a divatbl, s helyettk a knnyen pattinthat obszidin pengk, -ksek s -nylhegyek ksztse csak kis gyessget kvnt. s mennyivel jobbak voltak! Mindegyiknk ismeri, milyen kellemetlen, st veszlyes lehet egy vatlanul megfogott trtt vegdarab. Az obszidin igazi veg, termszetes vulkni veg, mely jval kemnyebb (s lesebb is), mint az ablakveg.

 

E felfedezs utn a sziget vendgei nem is mentek tovbb, s elfogadtk az lkbe, pottyant hirtelen gazdagsgot. A fekete k ott hevert a parton, s fent a hegyekben, pedig hatalmas sziklkat alkottak. Annyit, hogy - br j ktezer vig -, a fmek felfedezsig, folyamatosan termeltk ki ezt a kvet. Nyilvn az sem zavarta ket, hogy a sziget vulknjai mkdnek, s a meleg forrsok abban a mediterrn vilgban is ldst jelentettek.

Mita a vilg fennll, a gazdagsg ritkn jelentett hossz, nyugodt letet. Lipari els telepesei is bizonyra hamar szrevettk, hogy frissen felfedezett kincskbl csak akkor tudnak meglni, ha lelmiszert s egyb hasznlati trgyakat cserlnek rte a szicliai vagy az itliai parton. gy viszont msok is kvncsiak lesznek az obszidin lelhelyre, s elbb-utbb nemcsak j eszkzeiket, hanem az letket is vdenik kell.

 

A kivndoroltak birtokait nhnyan olcsn felvsroltk, luxusvillkk alaktottk a rgi emlkeket. Kevesek kezben hatalmas birtokok vannak, s gy kisajttottk a turizmust. A megmaradt lakosok tbbsge Sziclira s Calabriba jr dolgozni (br mindkt terleten munkanlklisg uralkodik). A gazdasg haldoklik. Nincs hasznosthat svnykincs, az obszidin legfeljebb a turistkat rdekli, szuvenrknt, a horzsak bnyszata folyik, de szinte csak ltszatbl. Nem ri meg, a kitermels mdja elavult, s a por hallos betegsget okoz. 

KAPPADKIA

Karcs ktornyok trnek az g fel Kzp-Trkorszgban a Kappadkiai fennskon, amely szinte holdbli tj benyomst kelti. Azok az keresztnyek, akik ezen a kietlen vidken teremtettek otthont maguknak, letkrlmnyeiket bmulatos mdon alaktottk e krnyezethez.

A vlgyek szabdalta s kihunyt vulknokkal tarktott fennskon egykor fontos kereskedelmi tvonalak futottak keresztl, amelyeket keresked karavnok s hadba indul seregek hasznltak. A tartomnyi fvrostl, Kayseritl dlre nagy kiterjeds, ksrteties tj terl el, amelyen mindenfel vad szelek kifaragta, sziklakpok emelkednek.

 

Az ezt az egyedlll tjkpet ltrehoz folyamatok akkor kezddtek, amikor krlbell 8 milli vvel ezeltt Kappadkia tzhnyi mkdni kezdtek. A megszmllhatatlan rtegben lerakdott hamu, lva, vulkni trmelk s iszap tbb mint 300 m-rel megemelte a talaj szintjt, s gy a terlet magasfldd vltozott.

A tbb milli v alatt a vulkni hamu puha, halvny szn tufakzett llt ssze. Ksbb vkonyabb rtegben erre rakdott le a megszilrdult, stt lva - bazalt -, amely mikzben kihlt, sszehzdott, szttredezett s szabad utat engedett az idjrs pusztt erejnek. Folyk s radsok szeltk t a fennskot, egyre mlyebbre vgdva be a felsznbe, a fldrengsek s a tli fagyok, pedig elsegtettk a tufa s a bazaltrtegek szttredezst.

 

Az erzis folyamat ma is tart. Fokozatosan koptatja a cscsokkal teli tjat, feltrva a tarka talajrtegeket a halovny tuftl az okker, a srgsbarna s a vrsesbarna rnyalatain t a fekete bazaltig.

A fld sivr klseje megtveszt, mert az svnyi anyagokban gazdag talaj kivl termst ad. Ha a vlgyeket kellkppen ntzik, bven terem a gymlcs, a gabona s a zldsg. Alaposabban szemgyre vve ezt a bmulatos tjat, az ember jelenltnek egszen sajtos jeleit fedezhetjk fel, a puha tuft kifaragtk, jratokat vgtak benne, e tj laki hajdann itt, a fld "mhben" ltek s imdkoztak. A legnagyobb ilyen barlanglaks-egyttes Kayseritl 9 km-re dlnyugatra tallhat.

A ltottakrl Paul Lucas, francia utaz a XVIII. szzad els felben ti beszmolt, s rzkarcot ksztett, amit egyntet hitetlenkeds fogadott...

A kszlak s sziklakpok legemlkezetesebb laki Kappadkiban az keresztnyek voltak. Anatliban a keresztnysget Szent Pter terjesztette el az I. vszzadban. A IV szzadban, vagyis a Biznci Birodalom els veiben egy kappadkiai, Nagy Szent Baszileiosz lett Kaiszareia (Caesarea, ma Kayseri) pspke. Tmogatta j szerzeteskzssgek letelepedst Kappadkia vlgyeiben, s az elkvetkezend 1000 vben a bartok bevjtk ptmnyeiket a tufba.

 

Ezek az ptmesterek a biznci kor szabadban ll pleteit utnoztk. Klnleges alakjuk miatt, pl. a Zelve terletn lthat templomokat "tndr kmnyek"-nek neveztk.

A korai templomoknak igen egyszer az alaprajza. Dongaboltozattal, ngyszgletes hajval s kis apszissal pltek, s nem hosszabbak 8 m-nl. A X-XI. szzadban biznci kereszt alaprajz, nagyobb templomok pltek, kzponti s oldalkupolkkal. A templombelsket biznci stlusban dsztettk, a Jzus, illetve a szentek lett brzol falfestmnyek a mai napig fennmaradtak, mert a bels terek sttje s a szraz leveg konzervlta ket. A VIII. szzadban a kprombolk, akik tiltottk az ikonok tisztelett szmtalan rgi freskt megsemmistettek, majd geometriai motvumokat alkalmaztak helyettk. A X, szzadban azonban ismt megjelent a gazdag, sznes brzols. A patrnusok versengtek a leggyesebb ikonfestkrt. E kor legszebb kpei Greme s Zelve vlgynek templomaiban lthatk. A XIII. szzadi szeldzsuk trk hdts aztn hallos csapst mrt a templomptsre.

Nevsehirtl dlre szmos fld alatti vros tallhat, amelyeket tbb szintben vjtak ki a tufbl. E "tmegszlls" jelleg regrendszer tbb ezer embert be tudott fogadni, amikor az ellensges katonk ell kellett elrejtznik. Trogloditknak, vagyis barlanglakknak neveztk ket. Az keresztnyek hasznltk elszr a fld alatti bvhelyeket, utols laki azonban trkk voltak, akik az egyiptomi sereg ell menekltek ide a XIX. szzadban.

A sziklkba vjt templomok s fld alatti vrasok teszik benssgess a kappadkiai tjat, de az ideltogatt a legmlyebben mgis az vmillik sorn kialakult bmulatos kzetalakzatok nygzik le...

A NAGY-KORALLZTONY

A legnagyobb korallztony a Fldn, tbb mint 2000 km hosszan, 35 milli hektrnyi terleten nylik el Ausztrlia egyikllamnak, Queensland partjainl, 2900 klnll ztony s tbb mint 500 kisebb-nagyobb sziget egyttese. A ztony hatalmas s sszetett ko-szisztma, ahol 400 korallfaj tallhat.

Az id haladtval, a vilgmret felmelegeds kvetkeztben a gleccserek megolvadtak, az cenok vzszintje pedig fokozatosan emelkedni kezdett. Ennek hatsra j Guinea s Tasmnia vgrvnyesen elvlt a szrazfldtl. Az elnttt tengerparti sksgokat a korallok sznes vilga vltotta fel, kialaktva Queensland llam partjainl a Nagy-korallztonyt. Szmtalan llnynek nyjt otthont.

Fldnk legnagyobb korallztonya Ausztrlia szakkeleti partjainak mentn, attl 80-60 km tvolsgra, kzel ktezer kilomteres darabon leli krbe a zld kontinenst. J rsze csupn aply idejn emelkedik ki a tengerbl.

A korallztonyok s -szigetek keletkezsnek els tudomnyos magyarzatt Charles Darwin adta. Az cenok sekly s melegviz terletein a fenken megtelepedett korallfajok arnylag gyorsan szaporodnak, s tovbbi llatfajok (rkok, mszalgk, kagylk, tsksbrek) keverednek a kialakul korallpadok kz, mg a fennmarad regeket korallhomok tlti ki. Az vmillik sorn e koralltelepek elrik s meghaladjk a tengerszint magassgt. A hullmok s a szl odasodorta magvakbl elbb-utbb megtelepszik rajtuk a nvnyzet.

A vilg termszeti csodi kztt szmon tartott Nagy-korallztonyt kzel hromezer klnll ztony s tbb mint 500 kisebb-nagyobb sziget alkotja. Flrja s faunja rendkvl vltozatos, eddig csupn korallfajokbl kzel flezret szmoltak ssze a kutatk. De megtallhatjuk itt a mzsnyira is megnv riskagylt, amelynek ttott "szjba" nem ajnlatos belelpni, mg a jval kisebb kpcsiga kellemetlen mregfogakkal rendelkezik. A szuvenrzletek sztrja a csodaszp porcelncsiga, az ttermek tlapjain pedig elkel helyen szerepel a csodlatos z languszta. Tbb mint 1500, rdekesebbnl rdekesebb halfaj ll, illetve szkl a kvncsi bvrok rendelkezsre. m tegyk hozz gyorsan: e vizek leghrhedtebb llatai a szrke- s a dajkacpk, amelyek kzismerten moh ragadozk. Ha mshonnt nem, ht a termszetfilmekbl sokunknak ismersek lehetnek az ajakos halak, melyeknek testt 4-5 centimteres tskk bortjk, radsul veszlyt rezvn hatalmas gmbb fjjk fel magukat. Nos, cpa legyen a talpn (uszonyn), aki ki merne kezdeni velk. Egy-egy bvrkodssal tlttt nap vgn, vagy csupn nhny merls utn mr elmondhatjuk: az emberi kz ltal rintetlen, lenygzen vltozatos, fantasztikus sznekben s formkban gazdag vz alatti vilg letre szl lmny. Akit, szemben szvn velk, simogattak mr vgig rajokban kzeled pvahalak ezrei, tudja, mirl szlunk.

 

A Nagy korallztony nyjtotta biolgiai sokflesg szinte fellmlhatatlanul gazdag. Megrzs nemcsak a tudomny szmra fontos s felbecslhetetlen, de Ausztrlia szmra klnsen az. Ez a korallgt vja meg ugyanis a kontinens partjait a Csendes cen pusztt hatstl. Itt ugyanis megtrik a ciklonok ereje s a szrazfldet mr csak a megzabolzott hullmok rik el.

E fantasztikus, llnyek alkotta termszeti kpzdmnyrl rdekes sorokat olvashatunk a legends Cook kapitny napljban, aki 1769-ben hajzott el mellette. A hajnapl persze nem a vzi vilg szpsgt, hanem a zegzugos szirtfokok rbocosokra jelentett veszlyt rgzti.

A Nagy-korallztonyt 1981 ta tartjk szmon a vilgrksg rszeknt. Megrzse, megvsa nem csupn a tudomnyos kutats, a zoolgia s az oceanogrfia, hanem Ausztrlia szmra is fontos. Ugyanis ez a korallgt vdi a kontinens partjait a Csendes-cen puszttstl.

lvilga fellmlhatatlanul gazdag. Tbb milli hektros terletn nhny nemzeti parkot is kialaktottak, legutbb a Zld-szigetet nyilvntottk vdett, amely mindssze hrom mterrel emelkedik az cen szintje fl. Felsznt kkuszplmk bortjk, partjait vaktan fehr korallhomok fedi. A vz alatti vilg lenygzen sznes s vltozatos. 

SZENT KORONA

Szent Korona - I. Istvn kirlly avatstl kezdve Magyarorszgon a korona volt a legfontosabb felsgjelvny, els kirlyunk koronja azonban nem maradt rnk. A mai magyar korona, az n. Szent Korona als, grg felirat rsze (corona Graeca) aranybl kszlt abroncskorona, egyik zomnckpe I. Gza kirly kpmst brzolja. Eredetileg ni diadm volt, s a biznci csszr ajndkaknt kerlt magyar fldre I. Gza korban. Az arany keresztpntok, alkotta, latin felirat fels rsz (corona Latina) zomnckpeit Szent Istvn tulajdont kpez tvstrgyrl szerelhettk le a grg korona beboltozsakor a XI. szzad vge s a XII. szzad vge kzti idben. A tetejn lev kereszt XVI. szzadi eredet. A Szent Korona (corona Sacra) elnevezs 1256-tl fordul el, s a diadmot a XIII. szzad vgtl vszzadokon t tvesen Szent Istvn koronjnak tartottk. A XII. szzad vgtl 1916-ig volt hasznlatban. A Szent Korona a XV. szzad elejtl nemcsak a kirly felsgjelvnyt jelentette, hanem a magyar llamot s a magyar llamhatalmat is szimbolizlta. Ebbl a felfogsbl ntt ki ksbb az organikus llamszemllet alapjn a Szent Korona-tan, amelynek alapvetse mr Werbczy Istvn mvben (1514) megfogalmazst nyert.

YUCATAN-MAJA VZNYELK

Szmtalan termszeti csodja van a Yucatn-flszigetnek, de taln az egyik legsajtosabb a cenote.
A Yukatn-flsziget serdjben tallhat cenote-k olyan mly, szivacsos mszkbe vjdott vznyelk, melyek alatt egy hatalmas fldalatti folyrendszer hzdik. A cenotk nem msok, mint beszakadt barlangtermek, amelyek bejratot nyitnak a fld alatt rejtz hatalmas vzzel telt barlangokba.
A flszigeten l majk szmra ivvz lelhelyknt szolgltak s szent helynek tekintettk ezeket a kr alak nylsokat. A cenote sz a maja "dzonot" szbl ered, ami termszetes kutat jelent. A cenotk esvzbl nyerik desvz utnptlsukat, amely lassan ramlik a fld alatt a tenger irnyba.

 

A flsziget barlangjai az utols jgkorszak ideje alatt szrazon voltak. Ebben az idszakban alakultak ki az ket dszt cseppkkpzdmnyek. A jgkorszak vgn a vzszint megemelkedse s a flsziget lesllyedse kvetkeztben a mr cseppkves barlangok vz al kerltek.

Az egykor a mogorva, emberldozatok bemutatst kvetel esisten birodalmnak bejrataiknt tisztelt vznyelk az esvz ltal vjt hatalmas felszn alatti folydelta, ami a Karib-tengerbe csatlakozik. Eddig nem kevesebb, mint 650 kilomtert sikerlt felderteni, s ez mg csak a kezdet. Tbb tucat j, egyedi vzi lnyt fedeztek fel, melyek tbbnyire a maguk sajtos mdjn alkalmazkodtak a szlssges krlmnyekhez. A Karib turistaparadicsom, a Riviera Maya terletn, ahol a vilghr Tulum satsok is zajlanak, tbb mint 500 cenote tallhat. Kristlytiszta vizk a szivacsszer mszk szrhatsnak ksznhet. A vz olyan tltsz, hogy a bvrok sajt bevallsuk szerint gy rzik magukat, mintha lgres trben lebegnnek. A kis tavacskk mlysgket tekintve az egymterestl egszen a feneketlennek tn szakadkokig terjednek, melyek aljt mg 150 mteren sem rtk el a bvrok. A Yukatn egy mszk fennskon helyezkedik el, melyen keresztl az esvz az vmillik sorn leszivrgott a fld al, hogy ott magnak barlangokat alaktson ki, utat vjva a tengerig. A terleten a cenote-k akkor alakultak ki, amikor a barlangok nmagukba omlottak, szmuk 7-8000 krl van. A ltrejtt vznyelk a majk elsdleges vzforrsaiv s ldozati helyeiv vltak, melyeknl a krokodilalakknt brzolt esistent, Chac-ot fltk.

 

Az elmlt vekben a vilgtl elzrt folyrendszerben - melyek a vzgyjtkkel ellenttben vaksttek -, a kutatst vgz biolgusok 40 teljesen j fajt azonostottak, tbbsgk vak rk vagy hal, melyek alkalmazkodtak a hely rideg krlmnyeihez, itt ugyanis igen nagy kincs mind az lelem, mind az oxign. A felfedezsek kztt mikroorganizmusok is akadnak, melyek a foly s a tenger kztti tmeneti znban lnek.

Ugyanezen a terleten talltak olyan ssvzi szivacsokat, melyek a daganatos megbetegedsek kezelshez tartalmazhatnak rtkes sszetevket. A bvrok a mlyben szmos lajhr, nyl, st mg mamut csontokat is talltak, melyek a kormeghatrozs szerint az utols jgkorszakra datlhatk vissza. 

A tbb mint 3000 cenote a Yucatn-flsziget vdett termszeti kincsei, kzlk a legismertebbek a Cenote Chac Mool, Cenote Dos Ojos, Aktun Ha (Car wash) s a Gran Cenote.
 

Navigls
01. Foldal
dvzllek...
02. Kzetek
Keletkezse, fajti...
03. svnyok
Fajti...
04. Kristlygygyts
Gygyer, llatvi jegyek
05. kszerek
Kpek...
06. svnyok kpekben
Kpek A-Z-ig
07. Kristlykoponyk1
A misztikus kristlykoponyk...
08. Kristlykoponyk2
Folytats...
09. Hres drgakvek1
Keletkezse, fajti...
10. Hres drgakvek2
Fajti...
11. rdekessgek1
Termszeti kpzdmnyek, hegyek stb...
12. rdekessgek2
Folytats...
13. rdekessgek3
Folytats...
14. Lers,lelhely,szn
Drgakvekrl, fldrgakvekrl...

 

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Chat
 
Ltogatk
Induls: 2012-10-25
 
Css kd innen

Tovbbi segtsgek innen:

 

Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU