�rdekess�gek 3

GUILIN

Guilin �s k�rny�ke

A k�rny�ken v�gzett geol�giai kutat�sok eredm�nyei alapj�n felt�telezhetj�k, hogy a ter�letet mintegy 300 milli� �vvel ezel�tt tenger bor�totta. Annak kisz�rad�s�t k�vet�en - a kor�bbi tektonikus mozg�sok k�vetkezt�ben felsz�nre emelkedett - m�szk� uralta a vid�ket. A term�szet �vezredes er�zi�ja, s f�k�nt a sz�l m�llaszt� hat�s�ra alakult ki a mostani, a legk�l�nf�l�bb mesebeli form�kat mutat� m�szk�cs�csok erdeje. Messzire ny�l�, szebbn�l szebb karsztbarlangok �s titokzatos, f�ld alatti foly�k teszik m�g izgalmasabb� kalandoz�sunkat. Az a t�ny, hogy e vid�ken a ny�ri monszun idej�n egyetlen h�nap alatt annyi csapad�k lehullhat, mint n�lunk Aggteleken egy teljes esztend� folyam�n, a karsztos er�zi�t nagym�rt�kben fokozza. R�ad�sul a lehull� csapad�k korrod�l� hat�s�t k�zel a dupl�j�ra emeli annak fokozott sal�tromsavtartalma, ami a tr�pusi vid�keken, illetve a monszunkl�ma alatt gyakori l�gk�ri kis�l�sek k�vetkezm�nye.

Guilin Guangxi Zhuang Nemzetis�gi Auton�m Ter�let �szak-keleti r�sz�n ter�l el a Xijiang foly� �g�nak, vagyis a Guijiang foly� fels� szakasz�n. Guilin t�rt�nelme t�bb mint 2000 �vre ny�lik vissza, szinte halljuk f�l�nkben azt a mond�st, hogy a "guilini hegyek �s vizek a legjobbak a kerek �g alatt".

A Guilin v�rost �tszel� Lijiang (Li) foly� k�t partj�n s�r�n magasodnak a tipikus karsztk�pz�dm�nyek. A turisztikai k�rzetben egy foly�, k�t cseppk�barlang �s t�bb hegycs�cs tal�lhat�, vagyis a Lijiang foly�, az �gynevezett N�das Fuvola Barlang, a H�tcsillag Barlang, a Mag�ny Cs�cs, a Fubo cs�cs �s a Diecai cs�cs. Guilin belv�ros�t�l, a Lijiang foly�n kereszt�l, Yangshuo telep�l�sig -ami 83 kilom�ter-, egy t�nd�rvil�gba viszi az embert, mert a foly� k�rny�k�n a karsztk�pz�dm�nyek, a hegycs�csok egym�sba �rnek. Lassan eveznek a foly�n, hogy �lvezni lehessen a t�jat, ami olyan, mint egy festm�ny. Az eml�tett 83 kilom�teren a turist�k haj�r�l vehetik szem�gyre a k�rny�kbeli hegycs�csok oldalain rejl� cseppk�barlangokat �s k�l�nb�z� nevezetess�get, az emberi k�zzel v�sett �r�sok sz�ma meghaladja a k�tezret.

A H�tcsillag cseppk�barlang Guilin belv�ros�ban tal�lhat�, tulajdonk�ppen egy f�ldalatti foly� alak�totta ki. A barlang t�gas, benne sok-sok j�ghez hasonl� k�k�pz�dm�ny l�that�. A barlangban mindig a 20 Celsius-fok van, benne a turist�k t�bb mint 800 m�teren s�t�lhatnak. A k�pz�dm�nyek k�l�nb�z� form�khoz hasonl�tanak, a k�l�nc f�l� ugr� pontyhoz, elef�nt orm�nyhoz, a koronggal j�tsz� oroszl�nhoz, vagy n�mely nagyobb m�ret� k�pz�dm�ny tengeri hull�mhoz, h�dhoz hasonl�t. A barlangot r�ges-r�gen felfedezt�k, kor�bban a Sui- �s Tang-dinasztia idej�n m�r a turist�k kedvenc hely�v� v�lt. Erre a barlangbeli k�lt�szeti �r�sok ny�jthatj�k a bizony�t�kot. A barlang kapuj�n�l k�t pagod�t is emeltek.

A N�das Fuvola cseppk�barlang a v�ros �szak-nyugati r�sz�n fekv� Guangming hegycs�cs alatt rejlik, mint egy f�ldalatti od�. A f�ld alatt 240 m�terrel fekv� barlangban, a turisztikai �tvonal csak 500 m�ter hossz�, de rajta s�r�n sorakoznak a k�l�nb�z� cseppk�vek. A sz�nes l�mp�k seg�ts�g�vel az od� olyannak t�nik, mintha egy kincses t�rgyakat bemutat�, ki�ll�t� terem lenne. A barlangon k�v�l egy f�ldalatti foly� v�z�t �sszegy�jt� meder �dv�zli a l�togat�kat.

A Lijiang foly� m�s neve Guijiang, mely �tszeli Guilin v�rost, s Wuzhou v�rosn�l �mlik be a Xijiang foly�ba. A foly� Guilint �s Yangshuot �sszek�t� szakasza majdnem f�lsz�z kilom�ter hossz� folyos�t alkot. A j�de z�ld sz�n� v�zfel�leten a foly� mellett fekv� karsztk�pz�dm�nyek k�pe t�kr�z�dik. �gy t�nik, mintha az �ttetsz� v�z al�, lefel� m�lyedn�nek a m�szk�cs�csok.

Yangshuo a Lijiang foly� partj�n Guilin v�rost�l 60 kilom�terre tal�lhat�. Itt b�ven k�pz�dnek most is tipikus karsztk�pz�dm�nyek. A l�togat�k sz�razf�ld�n is felkereshetik a kis telep�l�sen a karsztbarlangokat. A Lijiang foly� �szakr�l d�lre innen v�ltoztat ir�nyt. R�ges-r�gen az �s�k �gy �rt�kelt�k a telep�l�st, hogy Yangshuo melletti f�lsz�z kilom�ternyi v�zi �t tele van l�tv�nyoss�ggal, a Bilian cs�csn�l elhagyatottan laknak a helyi csal�dok.

A H�t Csillag elnevez�s� szikl�k alatt �sszesen 8 cseppk�barlang rejlik, k�l�nb�z� form�j�ak �s elt�r� a nagys�g�ak. N�h�nyaknak t�gas a bels� tere, kupola alak� a teteje, n�h�nyban kanyarg�san befel� k�szik a szerpentines �t. N�h�ny magas, belsej�ben mindig meleg van, n�h�ny a f�ld al� s�llyed, �s j�csk�n hideg van benn�k. N�melyikben foly� vagy meder tal�lhat�, vagy annyira nagy a bels� tere, hogy haj�k�zni lehet benne vagy f�ldalatti foly� tal�lhat� a k�vek alatt.

A legkor�bban k�pz�d�tt barlang, K�kamrak�nt ismert. Ebben tal�lhat� a legt�bb l�tnival� is. R�gen egy Tang-dinasztiabeli irodalm�r m�v�ben �gy jegyezte fel a barlangr�l szerzett benyom�sait: a barlangba jutva egy j�de sz�n� nagy terem t�rul a szem el�, a k�l�nb�z� alak� szikl�k �gy �llnak ott, mintha szaladn�nak a tigrisek, hull�mok ver�dn�nek a parthoz, magasodn�nak a cs�csok. Mindezek �mulatba ejtett�k a l�togat�kat. Val�j�ban a K�kamra egy vizes barlang, a bels� tere alacsonyabb a barlangon k�v�li talajn�l. Mesters�ges beavatkoz�sok hat�s�ra az �rvizek szezonj�ban a k�ls� es�v�z nem rombolja tov�bb az �reget. Ez�rt eg�sz �vben l�togathat� a barlang. A vizes barlang 128 m�ter hossz�, benne a vizes ter�letek nagys�ga meghaladja az ezersz�z n�gyzetm�tert is. A v�z m�lys�ge el�ri az 1, 2 m�tert. Az egyik csoda, hogy a sz�ban forg� Tang-dinasztiabeli irodalm�r falra �rt k�z�r�s�nak fel�t el�rasztotta a v�z. A barlang mennyezet�n egy r�s ment�n sz�tm�llott m�lyed�s l�that�, melyet "�gi v�lgy"-k�nt emlegetnek. A mennyezet t�bb mint 30 m�ter magas, melyen a barlangban tal�lhat� v�z f�nye villog.

A barlangban Guanyin B�dhiszattva szobra �ll, melyet egy kis �regbe �ll�tottak be. K�rny�k�n, a falakon Tang- �s Song-dinasztia k�lt�k falba v�sett m�veit, k�z�r�sait vehetik szem�gyre a l�togat�k. A l�tv�nyt az ezer �ves k�lt�szeti folyos�nak is nevezik, mert rajta t�bb mint 400 v�sett m� olvashat�. Ebb�l a szempontb�l a Nagymedve barlangot K�na kalligrafikus m�zeum�nak is tartj�k, mert a K�kamrabeli v�sett �r�sok mellett a t�bbi barlangban is tal�lhat� a szikl�ba v�sett �r�s.

A K�kamr�t�l nyugatra fekszik a Bixia elnevez�s� barlang. A K�kamr�t�l elt�r�en a Bixia alja a talajszint felett tal�lhat�, ez�rt nem fenyegeti a v�z el�nt�se. A Bixia a H�t Csillag szikl�k k�z�tt rejl� barlangok k�z�l a legszebb �s a leghosszabb, hossz�s�ga el�ri a 180 m�tert. Mivel egy nagy szikla sz�l�n tal�lhat�, s egy kis �regen kereszt�l bever�dik a napf�ny, F�ny sziklak�nt is emlegetik a barlangot.

A Bixia belsej�b�l ny�lik egy egyed�l�ll� od�, vagyis az �gynevezett Szarvas Csont. Igen ritka, r�gi emberi nyomok tal�lhat�k benne, ez�rt manaps�g nem is teljesen nyitott a turist�k el�tt. A barlang fels� r�sz�n van egy kis lyuk, a napf�ny besz�r�dik ott.