H�res dr�gak�vek

De Beers gy�m�nt

  

Nem sokkal az ut�n, hogy 1888 m�rcius�ban megalakult a De Beers Consolidated Mines Ltd, egy �ri�si s�rga nyolclap� krist�lyt tal�ltak a De Beers b�ny�ban.

A k� s�lya 428, 50 r�gi kar�t volt (1913 el�tt m�rt�k �gy), leghosszabb tengelye 47, 6 mm, �s 38, 1 mm magas volt. A Victoria gy�m�ntot kiv�ve - amelynek forr�sa m�g mindig k�ts�ges - a De Beers volt a legnagyobb gy�m�nt, amelyet Kimberly n�gy b�ny�j�ban tal�ltak abban az id�szakban.

234, 65 kar�tos s�ly�val a De Beers gy�m�nta hetedik legnagyobb fazett�s gy�m�nt a vil�gon, �s ebbe nincs belesz�m�tva a Nizam, amelynek jelenlegi helye nem ismert, �s mely csak r�szlegesen lett megcsiszolva. Azt nem lehet tudni, hol csiszolt�k a De Beers gy�m�ntot, de kor�nak kit�n� csiszol�k�zponti mivolta miatt val�sz�n�leg Amszterdamban.

P�rizsi ki�ll�t�sa ut�n a De Beers gy�m�ntot Patiala maharadzs�ja vette meg. 1928-ban a p�rizsi Cartier egy �nnepi nyakl�nc k�z�ppontj�ba �ltette, mely a Patalia nyakl�nck�nt v�lt h�ress�. Valamikor az 1930-as �vekben a gy�m�ntot jelenlegi tulajdonosa szerezte meg, aki 1973-ban k�lcs�nadta azt egy izraeli ki�ll�t�sra.

Az uralom v�ge ut�n az art deco Patiala nyakl�nc elt�nt. K�s�bb, 1998-ban valaki r�bukkant egy maradv�ny�ra egy londoni zaciban.

A nyakl�nc nagy k�vei elt�ntek: h�t, 18-73 kar�t k�z�tti k�, melyek a med�l f�l�tt voltak, �s a hetedik legnagyobb, 234, 69 kar�tos De Beers gy�m�nt. Cartier megszerezte a nyakl�nc t�bbi k�v�t, �s n�gy �vet t�lt�tt el azzal, hogy megjav�totta. Megpr�b�lt�k �jra megcsin�lni az eredetit �gy, hogy a hi�nyz� gy�m�ntokat m�s term�szetes k�vekkel helyettes�tette, mint p�ld�ul feh�r zaf�rral �s feh�r top�zzal, de az eredm�ny csal�d�st okozott. De visszat�rve a gy�m�ntokhoz: az eredeti gy�m�ntok term�szetesen m�r nincsenek meg, a De Beers gy�m�ntot is bele�rtve. B�r annak helyettes�t�se miatt m�g tov�bbra is keresg�lnek gy�m�ntot, Cartier �gy d�nt�tt, hogy kocka alak� cirk�niumot haszn�l a h�t gy�m�nt helyettes�t�s�hez, az eredeti burmai k�vek helyett szintetikus rubint. A De Beers gy�m�nt egy m�solata elk�sz�lt, �s azt bele is rakt�k a nyakl�ncba. A nyakl�nc eredetileg 2930 gy�m�ntot tartalmazott, �s 962, 25 kar�t s�lya volt.

1982. m�jus 6-�n azt�n a Sotheby's genfi �rver�s�n el�rverezt�k a De Beers gy�m�ntot. �gy gondolt�k, a licit el�rheti a 4, 5 milli� doll�rt is, ehelyett a legmagasabb aj�nlat 3, 16 milli� doll�r volt.

R�gens gy�m�nt

A ma ismert egyik legtiszt�bb �s legcsillog�bb, 410 kar�tos gy�m�nt az utols� Indi�ban tal�lt nagy k�vek egyike. A k� sors�t k�s�r� kalandok m�r 1701-ben, el�ker�l�sekor elkezd�dtek.

A rabszolga, aki a Parteal b�ny�ban megtal�lta, megsebes�tette mag�t az�rt, hogy ellophassa a hatalmas dr�gak�vet a k�t�sbe csomagolva. A tolvaj a tengerpartra sz�k�tt, ahol a k� �rt�k�nek fel�t aj�nlotta fel egy angol haj�skapit�nynak a szabads�gba vezet� haj��t�rt cser�be. A tenger�sz azonban nem akart osztozkodni, ez�rt a Bombaybe vezet� �ton meggyilkolta a rabszolg�t. A v�rosba �rve egy helyi keresked�nek adta el a k�vet 5000 font�rt. Miut�n a p�nzt elherd�lta, megsz�lalt a lelkiismerete, �s �ngyilkos lett.

1702-ben az indiai keresked� 100. 000 font�rt adta tov�bb a k�vet Madras korm�nyz�j�nak. Thomas Pitt - akir�l a gy�m�nt az els� nev�t kapta - Angli�ba k�ldte a dr�gak�vet, ahol k�t �ves munk�val 140, 5 kar�tos brili�nst csiszoltak bel�le. A munka sor�n megmaradt kisebb darabok - melyek k�z�l n�h�ny Nagy P�ter c�r tulajdon�ba ker�lt - b�ven fedezt�k a k�lts�geket.

A k�vet 650. 000 font�rt v�s�rolta meg II. F�l�p francia r�gens 1717-ben. Ett�l az id�t�l kezdve t�rt�nete a francia uralkod�kkal szorosan �sszekapcsol�dik, �s ekkort�l nevezik R�gens Gy�m�ntnak. XV. Lajos koron�z�sakor m�r a francia koron�t �kes�tette, azonban k�s�bb kivett�k, �s �n�ll�an hordt�k a csal�d tagjai. A francia forradalom idej�n sok m�s kir�lyi �kszerrel egy�tt ennek is nyoma veszett.
Miut�n egy padl�son megtal�lt�k, Nap�leon 1797-ben p�nz�gyi gondjainak rendez�se �rdek�ben elz�logos�totta, 1804-es koron�z�sakor viszont m�r a d�szkardja markolat�t �kes�tette. 1825-t�l �jra a koron�n ragyogott, majd III. Nap�leon �thelyeztette az Eug�nia cs�sz�rn� sz�m�ra k�sz�tett nyak�kbe.

A francia korona�kszerek nagy r�sz�t 1887-ben el�rverezt�k, de a R�genst meg�rizt�k �s a Louvre kincsei k�z�tt, �ll�tott�k ki. Innen az �ta is csak r�vid id�re t�vozott: a m�sodik vil�gh�bor� alatt a n�met megsz�ll�s �veit a Chambord-i kast�lyban t�lt�tt.

D�l Csillaga gy�m�nt

Az 128, 48 kar�tos D�l Csillaga az els� nemzetk�zileg is elismert brazil gy�m�nt. Vil�gh�r�t k�l�nleges tisztas�g�nak �s enyh�n r�zsasz�nbe hajl� barna sz�n�rnyalat�nak k�sz�nheti.

A braz�liai Bagagem b�ny�ban valamikor a lop�s elleni szok�sosan szigor� fell�p�s mellett a becs�letess�get is honor�lt�k. A tekint�lyes m�ret� k�re bukkan� rabszolg�k jutalmul visszanyert�k szabads�gukat. Ez l�nyeg�ben azt jelentette, hogy fizet�s�rt dolgoztak tov�bb, �s ruh�t, valamint szersz�mokat is birtokolhattak. A megtal�lt k� �rt�k�t�l f�gg�en olykor m�g felvonul�st is rendeztek a tisztelet�kre, amelynek sor�n vir�gkoszor�val koron�zt�k meg az imm�r szabad embereket.

1853-ban egy rabszolgan� egy 261, 88 kar�tos gy�m�ntra lelt, amely�rt nem csak a szabads�g�val, hanem �letj�rad�kkal is megjutalmazt�k. A b�nyatulajdonos nem volt tiszt�ban a k� �rt�k�vel, �gy potom 3000 font�rt megv�lt t�le. Az �gyes vev� azonnal Rio de Janeiro-ba sietett, �s ott pontosan a t�zszeres��rt adta tov�bb a dr�gak�vet.

1853-as megtal�l�sa ut�n a csiszolatlan k� sz�mos tulajdonos kez�n �t v�g�l Amszterdamba ker�lt. A csiszol�s sor�n - eredeti s�ly�nak �gy t�bb mint fel�t elvesz�tve - 128, 48 kar�tosra zsugorodott. A gy�m�ntot m�r az 1862-es londoni �s az 1867-es p�rizsi bemutat� h�ress� tette. Akkoriban egy Indiai fejedelem 110 ezer fontot aj�nlott fel �rte. Jelenlegi tulajdonosa ismeretlen.

Koh-I-Noor gy�m�nt

Aty�ktoj�s nagys�g�, 186 kar�tos gy�m�ntot az indiai Golconda b�ny�j�ban tal�lt�k 1100 k�r�l. �rott sz�vegben hindi nyelven el�sz�r 1306-ban tettek r�la eml�t�st azzal a figyelmeztet�ssel, hogy csak n� viselheti, f�rfira szerencs�tlens�get hoz. A XVI. sz�zadban a mogul-dinasztia els� cs�sz�ra, Babur lett a tulajdonosa. A tud�s �llamf�rfi meg�llap�totta, hogy �rt�ke a fele annak, amit a vil�gon egy nap alatt elk�ltenek. Az �tok fi�n�l fogant meg el�sz�r, � elvesztette hatalm�t �s sz�m�zt�k. K�s�bb a k� Jahan sahhoz, a Tadzs Mahal �p�ttet�j�hez ker�lt, aki belefoglaltatta a tr�nba, �m � is b�rt�nben v�gezte, ahov� fia z�ratta - �rta a Corriere della Sera c�m� olasz napilap.

A gy�m�nt nev�t Nad�r perzsa saht�l kapta, aki, amikor megpillantotta, �gy ki�ltott fel: "Koh-i-Noor", ami "hegynyi f�nyt" jelent. R�ges-r�gen a mogulok kez�be ker�lt. 1739-ben Nad�r perzsa sah leig�zta a mogulokat: elfoglalta Delhi v�ros�t, meger�s�tette Mohamed sah hatalm�t. De a gy�m�ntot minden�ron meg akarta szerezni t�le. Mohamed egyik csalfa asszonya el�rulta, hogy ura a turb�nj�ban viseli, amit sosem vesz le. Nad�r elutaz�sakor f�nyes �nneps�get rendezett. B�cs�z�skor megk�rte Mohamedet, hogy �r�k bar�ts�guk jel��l cser�ljenek turb�nt. � term�szetesen sz�ves-�r�mest, k�nny� l�lekkel megv�lt igazgy�ngy�kkel d�sz�tett fejedelmi fejd�sz�t�l, Mohamed azonban a megd�bben�st�l sz�hoz sem jutott. Nad�r, remeg� k�zzel bontogatta a turb�nt: fonatainak v�gs� csavarod�saiban r�lelt a kincsre. �m neki is balszerencs�t hozott: birodalma n�h�ny �v m�lva �sszeomlott.

A Koh-i-Noor k�s�bbi tulajdonosai is szerencs�tlen�l j�rtak: Suja sahot megfosztott�k hatalm�t�l, menek�lnie kellett. Runszit Szing, vagyis a lahori kir�ly udvar�ban �lt, aki 1813-ban er�szakkal elvette t�le kincs�t.

A Koh-i-Noor 1851-ben �rkezett Londonba a 9 �ves utols� lahori maharadzsa "aj�nd�kak�nt", voltak�ppen hadi zs�km�nyk�nt. Vikt�ria kir�lyn�nek aj�nd�kozta az �rt�kes gy�m�ntot, aki - mivel hitt a legend�ban: miszerint a Koh-i-noor csak f�rfiaknak hoz szerencs�tlens�get - v�grendelet�ben kik�t�tte, hogy a gy�m�ntot f�rfi uralkod� nem, csakis annak feles�ge �r�k�lheti. A Crystal Palace-ban mutatt�k be a n�pnek, amely azonban nem tal�lta el�g f�nyl�nek. Ez�rt Albert herceg, Vikt�ria kir�lyn� f�rje lecsiszoltatta, ami �ltal a k� 105 kar�toss� cs�kkent. 1911-ben belefoglalt�k V. Gy�rgy feles�g�nek, M�ri�nak a koron�j�ba, majd 1937-ben VI. Gy�rgy feles�g��, Erzs�bet�, II. Erzs�bet anyj�� lett, aki 2002-ben halt meg. A gy�m�ntot a Towerben, a korona�kszerek mellett �rzik. Utolj�ra akkor mozd�tott�k el onnan, amikor az anyakir�lyn� temet�se volt. Az � kopors�j�ra helyezt�k a Westminsterben t�rt�nt felravataloz�sakor.

D�l-Afrika Csillaga gy�m�nt

 

A 86 kar�tos gy�m�ntot 1869-ben D�l-Afrik�ban, a Sandfontein farmon tal�lta egy Schwarzboy nev� marhap�sztor, amikor d�h�ben gy�kerest�l kit�pte azt a bokrot, amely megsebezte. Egy ideig talizm�nk�nt hordta, de elfogta a f�lelem, hogy szerencs�tlens�get hoz sz�m�ra, �s elvitte a helyi var�zsl�hoz, akit�l azonnal megvette egy Niekerk nev� keresked�, teljes vagyon�t felaj�nlva a k��rt: term�szetesen pontosan tudta, hogy �lete �zlet�t �t�tte ny�lbe. Lord Dudley n�mi csiszol�s ut�n m�r 25000 font�rt v�s�rolta a k�vet, �s elnevezte "D�l-Afrika csillag�"-nak. D�l-Afrik�ban, persze, ennek hat�s�ra azonnal kit�rt a gy�m�ntl�z. 1896-ban viszont az �kszer elt�nt, s csak h�rom �vvel k�s�bb ker�lt el�. Kider�lt, hogy Lord Dudley tolvaj unoka�ccse ennyi ideig pr�b�lkozott, hogy t�ladjon rajta, �m hi�ba, mert zs�km�nya t�l ismert volt ahhoz, hogy megvegy�k. A tolvaj v�g�l felaj�nlotta a lordnak, hogy 50000 doll�r�rt visszav�s�rolhatja kincs�t. Az arisztokrata beleegyezett, de term�szetesen azonnal riasztotta a rend�rs�get, akik elfogt�k a "kedves" rokont �s D�l-Afrika csillag�t visszaadt�k Lord Dudley-nak. Jelenleg azonban nem tudni, hol van a gy�m�nt.

Cullinan gy�m�nt

 

A 3106 kar�tos, k�kesfeh�r k� �rt�ke felbecs�lhetetlen. �ll�t�lag ez a legnagyobb gy�m�nt a F�ld�n, amit valaha tal�ltak. 1905-ben bukkantak a nyom�ra D�l-Afrik�ban a Thomas Cullinan �ltal felfedezett gy�m�ntb�ny�ban, r�la kapta a nev�t. K�t b�r t�bornok v�s�rolta meg, hogy VII. Edward angol kir�lynak aj�nd�kozz�k sz�let�snapj�ra. A k� egyszer� postai k�ldem�nyk�nt szerencs�sen meg�rkezett Angli�ba, m�g a - megt�veszt�s�l - detekt�vek had�val �riztetett m�solatot, ellopt�k a haj�r�l. A kir�ly koron�j�val egy�tt lef�nyk�peztette, �s egy bank p�nc�lszekr�ny�ben �riztette a k�vet, amelynek csiszol�sa nyolc h�napig tartott. A legnagyobb darab az angol kir�lyn� jogar�ba van belefoglalva, a m�sodik legnagyobb a kir�lyi koron�t d�sz�ti, a tov�bbiak, pedig a Koh-i-noor nev� gy�m�nttal egy�tt az angol kir�lyn� koron�j�t �kes�tik. A t�bbi k� is az angol korona kincsek, k�z� tartozik.

250 kar�tos gy�m�nt. Indi�b�l sz�rmazik, ahol egy templomi szobor szeme volt. K�s�bb egy ideig Nad�r perzsa sah tr�nj�t �kes�tette, de elrabolt�k t�le. 1772 -ben Amszterdamban v�s�rolta meg Nagy Katalin sz�m�ra a c�rn� kegyence, Grigorij Orlov. Az asszony a koron�j�ba foglaltatta, �s szerelm�r�l nevezte el a k�vet, de hamarosan ki�br�ndult az aj�nd�koz�b�l. A gy�m�nt, k�s�bb a c�ri jogart d�sz�tette. A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni szovjet korm�ny azt �ll�totta, hogy az Orlov a korona�kszerekkel egy�tt a Kremlben l�that�: sokak szerint viszont a ki�ll�tott t�rgy csak m�solat volt, az eredetit 1920-ban Szentp�terv�rr�l k�lf�ldre menek�tett�k. Azt�n visszaker�lt, de 1932-ben kalandos k�r�lm�nyek k�z�tt, a jogarb�l kiszedve �jra Nyugat-Eur�p�ba csemp�szt�k az Orlovot. Hogy jelenleg hol van, senki sem tudja.

Florenci, m�s n�ven "Toscana nagyhercege" gy�m�nt

Ez egy 137 kar�tos, s�rg�s sz�n� gy�m�nt, �s Indi�b�l sz�rmazik. A legenda szerint sok�ig Mer�sz K�rolynak, Burgundia herceg�nek gy�jtem�ny�t gazdag�totta, aki t�bb csat�ban is viselte, m�g 1476-ban Murtenn�l menek�l�s k�zben el nem vesz�tette. Mint ahogy az m�r az eddigi �kk�vekn�l is bebizonyosodott, az egyszer� emberek csak�gy, mint a hatalmas uralkod�k, valamif�le var�zsos b�ver�t tulajdon�tottak nekik.

A vesztett csata ut�n egy sv�jci zsoldos tal�lta meg, aki azonban pech�re egy poh�r bort sem kapott �rte. Ezut�n sok tulajdonoshoz ker�lt egym�s ut�n, akiknek fogalmuk sem volt az �rt�k�r�l. Mil�n� uralkod�ja �s II. Gyula p�pa ut�n 1509-ben a Mediciekn�l k�t�tt ki, eg�szen pontosan Toscana nagyherceg�n�l, ez�rt emlegetik ilyen n�ven is. K�vetkez� tulajdonosa I. Ferenc volt. Marie Antoinette osztr�k f�hercegn� �pp�gy viselte XVI. Lajossal tartott esk�v�j�n, mint kiv�gz�sekor. A francia forradalom alatt Robespierre-hez ker�lt, n�la azonban nem sok�ig maradhatott, mert hamarosan �t is kiv�gezt�k.

Nap�leont�l a Florenci �jra visszajutott a Habsburgokhoz (tal�n m�g Magyarorsz�gon is j�rt ez a p�ratlan dr�gak�). Miksa cs�sz�r �s Rudolf tr�n�r�k�s k�vetkezett a tulajdonosi sorban. A fiatal tr�n�r�k�s a szeret�j�nek, Vetsera M�ri�nak akarta aj�nd�kozni, de a l�ny nem fogadta el, ez�rt Rudolf ink�bb anyj�nak, Erzs�betnek adta, aki a szerelmesp�r mayerlingi �ngyilkoss�ga ut�n saj�t tragikus hal�l�ig - 1898. szeptember 10-�n Genfben lesz�rta egy olasz anarchista - �lland�an viselte.

Teh�t err�l a gy�m�ntr�l sem mondhatjuk el, hogy szerencs�ss� tette volna visel�it. H�t, m�g ha tudjuk az ezt, k�vet� esem�nyeket! Ferenc Ferdin�nd tr�n�r�k�s feles�g�nek ugyanis nyak�ban volt az 1914-es mer�nylet napj�n. Az egyetlen �rt�k, amit Zita kir�lyn�, IV. K�roly hitvese a Monarchia felboml�s�t k�vet� sz�m�zet�sbe mag�val vitt, a Florenci volt. Viszont anyagi gondjaik miatt el kellett adniuk.

A kincs t�bb �kszer�szn�l megfordult: az egyik�kn�l Faruk egyiptomi kir�ly n�szaj�nd�kul szemelte ki. Az uralkod� 1952-es tr�nfoszt�sa ut�n R�m�ba vitte a k�vet, �s 1955-ben egy New York-i szindik�tusnak adta el. Az biztos, hogy a gy�m�nt visszaker�lt Eur�p�ba, de nem tudni, jelenleg hol van.

Nev�t Georges Pigot-r�l, Madras 18. sz�zad k�zep�n �lt korm�nyz�j�r�l kapta, aki kegyesen elfogadta egy szomsz�dos maharadzs�t�l: az aj�nd�k hat�s�ra term�szetesen elhalasztotta a szomsz�d ellen tervezett hadj�ratot. A megvesztegetett korm�nyz�t Angli�ban b�rt�nbe z�rt�k, ahol meg is halt, a gy�m�ntot, pedig testv�reire hagyta.

K�tsz�z �vvel ezel�tt a k�vet el�rverezt�k: el�bb Nap�leon �desanyj��, majd a janinai pas��, Ali� lett. A t�r�k szult�n azonban f�lt�keny lett a f�lig f�ggetlen alb�niai uralkod�ra, �s 1822-ben meg�lette. Ali hal�la el�tt bizalmas�ra, egy francia kalandor katon�ra �s annak feles�g�re b�zta a k�vet, �s megparancsolta, adj�k el, �s az �r�b�l gondoskodjanak Ali gyerekeir�l! A h�zasp�r nem teljes�tette a k�r�st. A v�gs� p�rbesz�dnek f�ltan�ja volt egy hallgat�z� szolga, de a francia katona v�ltig �ll�totta, hogy kalap�ccsal porr� z�zta a gy�m�ntot. Mindenesetre el�g gyan�s, hogy feles�g�vel �let�k v�g�ig gazdagon �ltek.

Sah gy�m�nt

Ez egy 88, 9 kar�tos dr�gak�. Arr�l h�res, hogy ez volt az els� dr�ga kincs, amelynek nevet adtak, miut�n t�bb mint n�gysz�z �ve Indi�ban megtal�lt�k. Lapjain perzsa nyelv� feliratokat tal�ltak, melyek Ahmed Nagar kir�lyr�l �s a Tadzs Mahal �p�ttet�j�t�l, Dzsah�n saht�l sz�rmaztak.

A sahot fia, Aurangeb fosztotta meg tr�nj�t�l. Az ifj�, pedig �pp�gy szerette az �kszereket, mint az apja. Sz�let�snapja el�tt minden �vben eladta legszebb dr�gak�veit, hogy az �nnepnapon kamatost�l visszakapja azokat: alattval�i minden �vben annyi aj�nd�kkal halmozt�k el, amennyi az uralkod� tests�lya volt. H�t sz�ps�ges tr�nja k�z�l kiemelkedett a Sah gy�m�nttal d�sz�tett P�vatr�nus. 1739-ben Nad�r perzsa sah kifosztotta Delhit �s megszerezte a k�vet, melyre egy harmadik feliratot is v�setett.

Az �kszer 1829-ig Teher�nban maradt: ekkor - az 1825-�s dekabrista felkel�s ut�hat�sak�nt - meg�lt�k az ottani orosz nagyk�vetet. I. Mikl�s c�r v�laszul h�bor�ra k�sz�l�d�tt Perzsia ellen, a Sah gy�m�nt l�tt�n azonban k�nnyen �s �r�mmel kiengesztel�d�tt.

A legenda �s a t�nyek
A csod�latos, hatalmas 112 kar�tos ibolyak�k dr�gak�vet Indi�ban b�ny�szt�k, �gy az �ll�t�lagos �tok is innen sz�rmazik, mivel a legenda szerint egy tolvaj lopta el a gy�m�ntot a hindu istenn� Sita (R�ma feles�ge) szobr�nak szem�b�l. A dr�gak�vet 1668-ban egy indiai f�rfi hozta Velenc�be - a b�b�pestissel egy�tt - s egy Morosini nev� patr�ciusnak adta el, aki azonban nem sok�ig �r�lhetett neki, mert egy kocsmai vereked�sben lesz�rt�k. A k�vet Tavermier francia gy�m�ntkeresked� vette meg, akit legk�zelebbi indiai �tja sor�n �ll�t�lag vad kuty�k martak hal�lra.

Egy darabig Touquet p�rizsi bank�r vagyon�t gyarap�totta, de a h�rhedt uzsor�s nem sokkal k�s�bb a Bastille-ban v�gezte, a gy�m�nt, pedig XIV. Lajos tulajdon�ba ker�lt. A kir�ly �kszer�sze sz�v alak�ra csiszolta a k�vet - ezzel ugyan s�lya cs�kkent, de maga a k� m�g szebb lett - �gy m�g kir�lyibb aj�nd�k�v� v�lhatott a Napkir�ly egyik szeret�j�nek, Montespan m�rkin�nak. A m�rkin� azonban hamarosan kegyvesztett lett, mert az uralkod� h�tlens�ggel v�dolta, ez�rt kolostorba z�ratta, a k�kk�vet, pedig az Aranygyapjas rend szalagj�ba foglaltatta.

Az akkoriban FRANCIA K�K-nek nevezett gy�m�ntot XVI. Lajos �s Marie Antoinette �r�k�lt�k. A nagy francia forradalom idej�n, 1792-ben, k�r�lbel�l a kir�lyi p�r lefejez�s�vel egyidej�leg a gy�m�ntot - az �sszes t�bbi korona�kszerrel egy�tt - elrabolt�k, �s b�r k�s�bb az �kszerek egy r�sze megker�lt, a KORONA K�K GY�M�NT-j�nak nyoma veszett.

�rdekes egybees�s, hogy a Hope gy�m�nthoz nagyon hasonl� �kk�vet visel a spanyol kir�lyn�, M�ria Lujza azon a portr�j�n, amelyet Goya festett 1800-ban.

Vannak olyan besz�mol�k, miszerint a FRANCIA K�K-et jelenlegi m�ret�re Wilhelm Fals holland gy�m�ntmetsz� csiszolta. Fals sz�ve �ll�t�lag megszakadt azt k�vet�en, hogy saj�t fia, Hendrick ellopta a t�le a gy�m�ntot. Hendrick viszont �ngyilkoss�got k�vetett el, miut�n a nagy �rt�k� k�vet csak nevets�gesen alacsony �ron tudta eladni.

N�h�ny �vvel k�s�bb a bank�r fia kir�lyi vev�re tal�lt IV. Gy�rgy angol uralkod� szem�ly�ben, aki a gy�m�nt�rt kev�s p�nzzel, de az ifjabb Hope sz�m�ra sokkal �rt�kesebb nemesi ranggal fizetett. A kir�ly a gy�m�ntot engesztel�s�l aj�nd�kozta szeret�j�nek, a sz�p �zvegynek, Mary Fitzherbertnek, ami�rt - anyagi gondjai megold�sa �rdek�ben - feles�g�l vette Caroline braunschweigi hercegn�t. Az �rdekh�zass�gnak azonban nagyon hamar cs�fos v�get �rt a kir�ly h�tlenked�se miatt, �s a vil�grasz�l�an botr�nyos v�l�s sor�n Caroline mag�nak k�vetelte a var�zslatos k�kk�vet. A gy�m�ntot nem siker�lt megszereznie, mert IV. Gy�rgy a k� gazd�j�ul annak kor�bbi tulajdonos�t, Sir Francis Hope-ot v�lasztotta, persze az�rt, mert �gy k�szp�nzt kapott �rte.

Sir Francis Hope az �kszert az utols� t�r�k szult�nnak, II. Abdul Hamidnak adta el, aki azt kedvenc feles�g�nek aj�nd�kozta. Az el�tkozott k� ism�t bizony�tott: 1909-ben, n�h�ny h�nappal az ut�n, hogy a szult�n megszerezte a gy�m�ntot, egy katonai puccs �r�kre el�zte tr�nj�r�l. A menek�l� szult�n sz�m�zet�sbe Salonikibe k�nyszer�lt, ahol Simon Mantharidesz g�r�g gy�m�ntkeresked� fogadta be. A szult�n h�l�b�l neki aj�nd�kozta a gy�m�ntot. A Mantharidesz csal�d a t�r�k�k el�l P�rizsba menek�lt: egy csal�di kir�ndul�son elt�vedtek �s aut�jukkal szakad�kba zuhanva mindannyian sz�rnyethaltak.

A k�k gy�m�ntot Igor Kanitovszkij orosz herceg szerezte meg �s kedves�nek, a Folies Berg�res t�ncosn�j�nek, Laurentine Ladrue-nek aj�nd�kozta. A herceg a t�ncosn��rt p�rbajozott is, �s s�r�l�s�be belehalt. A l�ny babon�s volt, szerelme hal�l�t a k� �tk�nak tulajdon�totta, �gy nem akarta megtartani, hanem eladta egy Montez nev� spanyol �rnak. A spanyol haj�ja els�llyedt, � v�zbe fulladt, �s a gy�m�ntot v�g�l b�v�rnak kellett felhoznia a tenger m�ly�r�l.

A h�res k�vet a h�res p�rizsi �kszer�sz Cartier v�s�rolta meg, �s � adta el 170 000 doll�r�rt Evalyn Walsh McLean-nek, a gazdag �s excentrikus t�rsas�gi h�lgynek, akinek f�rje a Washington Post c�m� �js�g tulajdonosa volt. Az �kszerv�s�rl�s felt�tele az volt, hogy Cartier k�teles azonos �ron visszav�s�rolni a gy�m�ntot, ha a v�s�rl�s id�pontj�t�l sz�m�tott 6 h�napon bel�l a csal�d b�rmelyik tagj�val szerencs�tlens�g t�rt�nne. A f�l �v baj n�lk�l telt el, b�r felr�ppent a h�r, hogy McLean�k is az 1912. �prilis�ban els�llyedt Titanicon utaztak. Nem voltak a haj�n, de sorozatban �rt�k �ket a trag�di�k: fiukat egy taxi �t�tte el, l�nyuk szerelmi b�nat�ban, altat� t�ladagol�sban halt meg 1946-ban. A sz�l�k h�zass�ga gyermekeik hal�la ut�n megromlott, �lland�an veszekedtek, m�g v�g�l el is v�ltak. McLean elborult elm�vel halt meg, feles�ge, pedig soha nem �p�lt fel a sz�l�t�sb�l.

Evalyn Walsh McLean 1947-ben bek�vetkezett hal�la ut�n �kszereit, k�zt�k a HOPE gy�m�ntot is a New York-i "gy�m�ntkir�ly", Harry Winston vette meg s 1957-ben m�s �kszerekkel, egy�tt ki�ll�totta a Waldorf Astori�ban. Itt "szeretett bel�" Arisztotelesz Onasszisz feles�ge, Athina. Hi�ba figyelmeztett�k, hogy a k� eddig csak szerencs�tlens�get hozott tulajdonosaira, � mindenk�ppen mag�nak akarta. Onassisz megvette neki, azzal a felt�tellel, hogy Winston �t �ven bel�l k�teles visszav�s�rolni, an�lk�l, hogy a haj�m�gn�snak indokolnia kellene �haj�t. A visszav�s�rl�s a h�zasp�r v�l�sakor meg is t�rt�nt.

A "gy�m�ntkir�ly" 1958-ban, - val�sz�n�leg nem kis megk�nnyebb�l�ssel - egyszer� postai csomagban post�zva, k�lcs�nadta a Hope-ot az �rt�kes ritkas�gok �s m�remekek �llami m�zeum�nak, a Smithsonian Int�zetnek, ahol ma is l�that�, term�szetesen goly��ll� �veg alatt.