Ausztr�lia sivatagos �szaki tartom�nyait kutatva, William Gosse t�r k�p�sz 1873-ban kupolaszer� szikladombl�ncot fedezett fel Alice Springst�l d�lnyugatra. A legm�lyebb benyom�st egy nagy v�r�s monolit keltette benne, melyet Ausztr�lia minisztereln�k�rr�l, Sir Henry Ayersr�l, Ayers-szikl�nak nevezett el. �m azt nem tudta, hogy a lenyugv� �s felkel� nap sz�neiben pomp�z� szikl�nak az �slak�k m�r adtak nevet: Uluru.

Amikor a nap hajnali sugarai sz�tfutnak az �gen, az Uluru f�nyleni kezd. Az �ri�si monolit feket�b�l s�t�t m�lyvasz�n�v� v�ltozik, s k�rvonalai fokozatosan egyre �lesebbek lesznek. Amikor a nap els� sugarai r�s�tnek, a k�v�n a v�r�s �s r�zsasz�n k�l�nf�le �rnyalatainak pazar orgi�ja t�r ki, a sz�nek elk�peszt� sebess�ggel kergetik egym�st a felsz�n�n. �regeib�l elt�nik a s�t�ts�g, s v�g�l az eg�sz szikla f�rdik a sivatagi napf�nyben. A sz�nek v�ltoz�sa eg�sz nap folytat�dik, est�re az eg�sz sz�nk�pet v�gigj�rj�k az aranyos �s r�zs�sv�r�st�l a karmazsinv�r�sig �s a m�ly b�borig.

Az Uluru ugyan�gy Ausztr�lia szimb�lum�v� v�lt, mint a sydneyi operah�z. �m a modern �p�lettel ellent�tben a szikla az orsz�g t�voli m�ltj�t id�zi, amikor a f�ldr�szen m�g csak azslak�k �ltek. �k adt�k neki az Uluru (ejtsd: �lra) nevet, ami ma is hivatalos elnevez�se, noha a m�sik, az 1873-b�l sz�rmaz� Ayers Rock az ismertebb.

Minden r�s, hasad�k, bem�lyed�s, g�r�ngy �s bar�zda jelent�ssel b�rt az �slak�k sz�m�ra. A v�zfolt lennt az egyik oldalon a m�rgesk�gy� emberek v�re volt, akiket egy h�res "�lomid�beli" csat�n gy�ztek le. A lyukak egy sim�ra kopott sziklat�mb�n egy r�g meghalt ellens�g szemei, egy m�sikon a kidudorod�s az alv� �sapa orra. �s ugyan�gy rendeltet�se volt minden barlangnak a sziklatalapzat k�r�l.

A l�togat�t el�sz�r az d�bbenti meg a m�r 100 km-r�l l�that� szikl�ban, hogy milyen v�ratlan hirtelens�ggel emelkedik ki a s�ks�gb�l, azut�n pedig hatalmas t�mege k�peszti el. A 348 m magas �s alapj�n�l 9 km ker�let� Ulurut gyakran a vil�g legnagyobb monolitj�nak nevezik, pedig val�j�ban egy j�r�szt les�llyedt "hegy" cs�csa, a hegy becsl�sek szerint 6 km-re ny�lik a felsz�n al�. Mintegy 550 milli� �vvel ezel�tt a szikla az Ausztr�lia k�zep�t bor�t� tenger alatt rejt�z�tt, de k�s�bb az �ce�n visszah�z�dott, �s a f�ldk�reg fokozatos mozg�sai �s felemelked�se a k�zetet az oldal�ra d�nt�tt�k.

A szikl�t egyfajta v�r�s homokk�, az ark�za �p�ti fel, amely nagy mennyis�g� f�ldp�tot, valamint k�l�nf�le vas-oxidokat tartalmaz. Ez az �sszet�tel id�zi el� a figyelemre m�lt� sz�nv�ltoz�sokat, amelyek akkor j�nnek l�tre, amikor az �jszak�b�l hajnal, a hajnalb�l nappal �s a nappalb�l alkonyat lesz. Sokan csup�n az�rt l�togatj�k meg az Ulurut, hogy megfigyelhess�k rajta a k�l�nb�z� nap �s �vszakokban megjelen� f�nyhat�sokat. Es�ben olyan, mintha foly�kony ez�st vonn� be. Felsz�ni hasad�kaib�l tombol� zuhatagok �mlenek al�, a szakad�kos oldalain lez�dul� v�zes�sek pedig id�szakos tavakk� gy�lnek a k�rnyez� sivatagi talajon.

Alaposabban megfigyelve a szikl�t, szembe�tlik felsz�n�nek formagazdags�ga, az es� �s a sz�l munk�j�nak nyomai. Az er�zi� v�jta barlangokat �s �lland� tavacsk�kat a bennsz�l�ttek szent helyeknek tartj�k, ak�rcsak azokat a hasad�kokat, reped�seket �s bar�zd�kat, amelyekben �llati vagy emberi alakokat v�lnek felfedezni.

Az Ayers-szikla (Uluru) lak�i

 

A mitikus id�ben m�g k�pl�keny volt a F�ld, s a kialakul�s idej�t �lte. F�lig ember, f�lig �llat h�roszok j�rt�k a vil�got, �sv�nyeket �s utakat v�gva ut�daiknak a hat�rtalan ausztr�l sivatagon �t. Es�v�zg�dr�ket �s a kisz�radt foly�medrekben vizet tartalmaz� m�lyed�seket hoztak l�tre s hagytak �r�k�l. A kietlen vid�kek bennsz�l�tteinek �lete att�l f�gg, ismerik-e az �lomid�beli csap�sok ment�n elhelyezked� v�zlel�helyeket, ennek ismeret�t dalok �s ritu�lis szertart�sok form�j�ban ap�ik hagyom�nyozt�k r�juk. Az "�lomid�" kora azonban sokkal �sszetettebb enn�l, titkait �s var�zs�t a lelk�k m�ly�n, az �rzelmeikben maguk a bennsz�l�ttek �rzik. A k�v�l�ll� csup�n r�pke bepillant�st nyerhet a legend�k �s mes�k szitasz�vet�be.

Uluru t�voli �tjelz� az "�lomid�" kor�nak �sv�nyein, melyek beh�l�zz�k az eg�sz kontinenst. �szaki lejt�je a Pitjantjatjara, a ny�lkenguru emberek mitikus id�beli otthona volt, m�g d�li lejt�j�t a Yankuntjatjar�k, a sz�nyeg-k�gy� emberek lakt�k. A hegy k�zel�ben k�t nagy csata zajlott, melyek ma is �lnek az �slak�k dalaiban �s szertart�saiban.

Az "�lomid�"-ben d�lr�l a m�rgesk�gy� emberek kegyetlen t�rzse �rkezett az Uluruhoz azzal a sz�nd�kkal, hogy elpuszt�ts�k a sz�nyeg-k�gy� embereket. Bulari, a sz�nyeg-k�gy� f�ldanya azonban szembesz�llt vel�k, a hal�l �s a betegs�g m�rgez� felh�j�t lehelte r�juk, s �gy gy�zedelmeskedett a t�mad�k felett. N�h�ny m�rgesk�gy� ember test�t ma is �rzi az Uluru alakja. A t�l�l�k visszamentek d�lre, hogy m�s k�gy�t�rzseket t�madjanak meg, �m ott is hasonl� sorsra jutottak.

Az �szaki lejt�n �l� ny�l-kenguru embereknek is szembe kellett n�zni�k egy agressz�v ellens�ggel, a f�lelmetes �rd�gding�val. Ez a fenevad egy ellens�ges t�rzs dalait�l kelt �letre, s miel�tt szabadj�ra engedt�k, vad gy�l�letet oltottak bel�. A ny�l-kenguruk hihetetlen ugr�k�pess�g�knek k�sz�nhet�en tudtak eg�rutat nyerni, k�ts�gbeesett menek�l�s�k sor�n ejtett l�bnyomaik ma is l�that�k az Uluru l�b�n�l l�v� barlangrendszerben. V�g�l �gy menek�ltek meg, hogy az er�t ad� totemet kit�pt�k a fenevad sz�j�b�l.

A geofizikai alakzatok jelent�s�ge

A rozsdav�r�s szikla alapanyaga �led�kes homokk�, mely az id�k sor�n lemezesen v�lik le, hasonl�an ahhoz, ahogy a k�gy� vedli le a b?r�t. Ennek k�vetkezt�ben a sziklat�mb mindig meg�rzi jellegzetes alakj�t. A dalokban �s mes�kben az Uluru test�n l�v� minden geofizikai alakzatnak jelent�se van. A szikla egym�sra r�tegz�d�s�ben az �slak�k Kandju gy�kot l�tj�k, aki elveszett bumer�ngj�t keresi. Az �szaki oldalon van az a h�res alakzat, melyet a bev�ndorl�k Kopony�nak neveznek, mert a v�zmos�sok mint�zata emberi fejet form�z.

A szikla term�szetes v�zgy�jt�. Talapzata k�r�l, ismereteink szerint, 11 es�v�zgy�jt� g�d�r �s lyuk tal�lhat�, melyek �ltet� folyad�kkal l�tj�k el az ott �l� embereket, az odal�togat� �llatokat �s a gy�r n�v�nyzetet. A szikl�k �regeit t�bb helyen szentk�nt tisztelt barlangfestm�nyek d�sz�tik; n�melyek kiz�r�lag csak n�k, m�sok csak f�rfiak sz�m�ra k�sz�ltek. Egyik nem sem n�zhet a m�sik barlangj�nak ir�ny�ba, s�t akkor is el kell ford�taniuk a tekintet�ket, ha tiltott helyeken haladnak �t. M�g 1978-ban is hal�llal fenyegettek meg egy eur�pai asszonyt, mert a tilalom ellen�re felkeresett egy n�k sz�m�ra tabu helyet. Az Ayers-szikla volt a helysz�ne a nagy visszhangot kiv�lt� Azaria-�gynek is. A Chamberlain csal�d azzal a panasszal fordult b�r�s�ghoz, hogy egy ding� ellopta �s meg�lte a csecsem�j�ket. Nem der�lt ki, hogy a kisfi� hal�l�nak b�rmi k�ze lenne az �slak�k legend�ihoz, az esetet mindemellett a vil�g legk�l�n�sebb "gyilkoss�gai" k�zt tartj�k sz�mon.

A ny�l-kenguruk ter�let�n l�v� Mala barlangj�ba idegenek m�r nem juthatnak be, itt t�rt�nik a helybeliek t�rzsi beavat�sa, A bennsz�l�ttek szerint a sziklafolyos� k�l�n�s jeleit �s feliratait az �si mitikus id� s az azt k�vet� korok beavatottjai karcolt�k a falba. A fi�kat a barlang sz�j�n�l egy nagy, lapos k�re fektetik, s okkerrel befestik. E term�szetes asztal mellett egy szikla hever, egy mitikus id�beli �sapa alv� alakja. Mala barlangja az �slak�k szem�ben a "boldogs�g helye", ahol a visszat�r� h�vek, azok a bennsz�l�ttek, akik elutaztak, majd hazat�rtek, �r�mk�nnyeket hullatnak, amikor felid�zik saj�t beavat�si szertart�sukat.

Milyen �rz�seket kelt a szikla a l�t�gat�ban?

Az Ayers-szikla, amelyet Ausztr�lia feh�r b�r� lakoss�ga "halott sz�v"-nek nevez, minden megv�laszolatlan k�rd�s�vel egy�tt mindink�bb csup�n turistal�tv�nyoss�g lesz. Sokan felkaptatnak a hegyoldalba festett feh�r vonal ment�n, de m�r csak a tet�r�l el�j�k t�rul� rendk�v�li panor�m�t filmezik le.

Kev�s ember akad, aki ne lep�dne meg azon, milyen er�s �rzelmi hat�st v�lt ki bel�le az �slak�k Uluruja. Robyn Davidson ausztr�l utaz�, aki teveh�ton j�rta be a f�l kontinenst, �sv�nyek c�m� k�nyv�ben �gy �rja Le �rz�seit: "A szikla megfejthetetlen erej�t�l sebesen verni kezdett a sz�vem. Soha nem tal�lkoztam m�g semmivel, ami ilyen k�s�rteties, �si gy�ny�r�s�get �rasztott volna." A l�togat�k t�bbs�ge is hasonl� �rz�sekr�l besz�l, s rendszerint meg is lep�dnek, milyen er�s �rzelmi reakci�kat v�lt ki bel�l�k valami, ami v�g�l is nem m�s, csak egy j�kora k�darab...

 

A Mars Express �rszonda �j adatai alapj�n a bolyg� fejl�d�s�nek h�rom elt�r� id�szak�ban keletkezett �sv�nyokat azonos�tottak. Az eredm�nyek az esetleges �si, mars felsz�ni �letnyomok megtal�l�s�ban is seg�thetnek.

Az  OMEGA detektor sz�nk�pi vizsg�latai alapj�n meger�s�t�st nyert a kor�bbi elgondol�s, mely szerint a Mars fejl�d�se sor�n elt�r� k�miai adotts�g� id�szakok v�ltott�k egym�st. A kezdeti melegebb �s nedvesebb id�szak ut�n hossz� h�v�s peri�dus k�vetkezett, n�ha enyh�n savas felsz�ni vizekkel. A leg�jabb m�r�sek f�ny�ben �gy t�nik, ez a k�t peri�dus is els�sorban a bolyg� kezdeti id�szak�ra korl�toz�dott. Az OMEGA detektor a felsz�n k�zel 90%-�r�l r�gz�tett m�r j� felbont�s� spektrumokat, �gy lehet�s�g ny�lik a k�l�nb�z� �sv�nyok elterjed�s�nek meg�llap�t�s�ra. Ut�bbit az egyes ter�letek kor�val �sszehasonl�tva durv�n felv�zolhatjuk, mik�nt v�ltoztak a v�r�s bolyg� felsz�ni viszonyai fejl�d�se sor�n.

A legid�sebb nyomokat az egykori melegebb, nedvesebb kl�m�n keletkezett agyag�sv�nyok k�pviselik, amelyeket k�zel egy tucat helysz�nen siker�lt nagy el�fordul�sban azonos�tani. Ezek olyan id�s kr�terek, amelyekr�l az �ket k�s�bb bebor�t� vulk�ni anyagok lepusztultak. Az �si agyag�sv�nyok val�sz�n�leg sokkal nagyobb ter�letet bor�tottak be eredetileg, mint azt most l�thatjuk. Nem felt�tlen�l utalnak felsz�ni vizekre, elm�letileg a felsz�n alatt kis m�lys�gben is kialakulhattak.

K�s�bb az �ghajlat h�v�sebbre fordult, �s szulf�tos �sv�nyok, gipsz, sz�rke hematit keletkeztek az alkalmank�nt m�g ekkor is megjelen� vizekb�l. Ezek a felsz�ni vizek a vulk�ni aktivit�s hat�s�ra m�r er�sen savasak voltak, ez�rt nem j�ttek l�tre bel�l�k a kor�bbiakhoz hasonl� agyagok. Ilyen ter�let p�ld�ul a Valles Marineris vagy a Hematit-r�gi�, az Opportunity rover lesz�ll�helye.

Az �sv�nyok harmadik csoportj�t olyan vastartalm� eloxid�lt vegy�letek adj�k, amelyek nem ker�ltek kapcsolatba nagy mennyis�g� foly�kony v�zzel. Ezek teh�t a maihoz hasonl� k�rnyezeti felt�telek alatt keletkezhettek igen lass� m�ll�ssal, �s a bolyg�n nagyon sokfel� megtal�lhat�k.

 

A fentiek teh�t a Mars fejl�d�st�rt�net�nek h�rom nagy id�szak�t, avagy jellemz� felsz�ni viszonyait jel�lik. Az agyagos r�tegek a 4, 5-4, 2 milli�rd �vvel ezel�tti id�szakban, a main�l  nedvesebb �s melegebb viszonyok alatt sz�lethettek. Ezt a szakemberek nem hivatalosan phyllosian id�szaknak is elnevezt�k, az ekkor keletkezett sok �n. filloszilik�t nyom�n. K�s�bb a bolyg� kisebb m�rt�kben glob�lisan h�lt, ugyanakkor az er�s vulk�ni aktivit�s a m�g fennmarad� vizeket savass� tette, �s tal�n �jabb h�forr�sk�nt is befoly�solta a kl�m�t. A 4, 2 �s 3, 8 milli�rd �vvel ezel�tti id�szakban (theiikianperi�dus) ezekb�l k�pz�dtek a hatalmas szulf�tos telepek. M�g k�s�bb a h�l� plan�ta egyre sz�razabb lett, ekkor keletkeztek a harmadik csoportba tartoz� vas-oxidok a siderikian id�szakban.

A nagy k�rd�s, hogy a h�rom id�szak ilyen szab�lyosan, egym�s ut�n k�vetkezett-e, avagy voltakk�zt�k �tfed�sek. Elk�pzelhet� p�ld�ul, hogy a savas-szulf�tos peri�dus t�bbsz�r is megjelent a bolyg�n.

  

A v�r�s ter�letek az �de vulk�ni k�zetekben megjelen� olivin�sv�nyt mutatj�k, m�g a z�ldek a m�ll�ssal k�pz�d�tt agyag�sv�nyokat jelzik.

A m�llott agyag�sv�nyok id�sebb r�tegekben �s m�lyebben fordulnak el�, amelyeket k�s�bb m�s anyagok eltemettek. Az olivin pedig, amely nem m�llott el, t�rmel�k form�j�ban d�n�ket alkotva tal�lhat� az agyag�sv�nyos r�tegen. Mindez egybev�g a v�zzel kapcsolatos elgondol�sokkal. �gy fest, hogy a Mars korai, melegebb �s nedves id�szak�ban k�pz�d�tt agyag�sv�nyok keletkeztek el�bb, �s a k�s�bb r�juk telepedett vulk�ni anyagok m�r nem jutottak olyan k�rnyezetbe, hogy benn�k az olivin m�ll�snak induljon - teh�t a kezdeti id�szak ut�n m�r sokkal ritk�bban lehetett csak v�z a Marson, �s akkor is alacsony h�m�rs�kleten, viszonylag r�vid ideig maradt meg a felsz�nen. Ez teh�t feloldja a v�zfoly�snyomok �s az el nem m�llott �sv�nyok jelenl�te k�z�tt fesz�l� probl�m�t.

A gipsz t�rbeli el�fordul�s�nak ismerete az�rt fontos, mert egykor v�zzel kapcsolatban keletkezett, �s eloszl�sa a v�z eloszl�s�nak rekonstru�l�s�ban seg�thet. A m�r�sek alapj�n a legt�bb gipsz a d�n�kben, azoknak is a gerinc�n koncentr�l�dik. Eszerint a d�n�ket alkot� szemcs�k egykor v�zzel ker�lhettek kapcsolatba, �s anyaguk legink�bb a magas tet�r�sz�k�n l�tszik ki - m�g m�shol a r�juk rak�d�, �s n�ha lefel� csuszaml� por fedi el belsej�ket.

 

A sziget felsz�n�nek 80%-�t b�zikus k�zetek, bazaltok adj�k. 10%-nyi az intermedier �s savany� k�zetek -andezit, d�cit, riolit- ar�nya, a fennmarad� 10% pedig �led�kes k�zet. Intr�zi�k, tel�rek form�j�ban m�lys�gi magm�s k�zetek; gr�nit, gabbr� is el�fordulnak.

A bazaltok ilyen magas ar�nya nem meglep�, hiszen az �ce�ni h�ts�gokon felt�r� anyag is b�zikus �sszet�tel�, �pp �gy, mint az �ce�ni k�reg. A riolitok �s andezitek valamint a mikrogr�nit �s mikrogabbr� intr�zi�k m�r kev�sb� illenek a k�pbe. Jelenl�t�k magyar�zata, hogy a felfel� t�rekv� olvad�k �tk�zben megrekedhet, �s a magasabb olvad�spont� elegyr�szek kikrist�lyosodnak, az alacsonyabb olvad�spont�ak, pedig feld�sulnak az olvad�kban. A felsz�nre t�r� olvad�k h�m�rs�klete jelent�sen f�gg annak anyag�t�l.

 

Ma Izlandon minden vulk�n m�k�d�nek tekinthet�, amely az utols� eljegesed�s �ta legal�bb egy alkalommal kit�rt. A vulk�nok itt kb. 290. 000 emberre, jelentenek vesz�lyt, amely nem t�nik soknak, amikor a F�ld m�s t�jain egy-egy vulk�n k�rny�k�n �lnek ennyien, de ez egy eg�sz orsz�g n�pess�g�t jelenti, ami m�r nem elhanyagolhat�.

Hasad�kvulk�n: ilyen t�zh�ny� Izlandon a Laki. Tulajdonk�ppen egy 25-30 km hossz� hasad�k, n�h�ny, kisebb el�gaz�ssal, mely ment�n a kit�r�s alatt l�va �mlik a felsz�nre. A kit�r�s sor�n a l�v�b�l k�nnyen elt�voz� g�zok ak�r t�bb sz�z m�ter magas "l�vasz�k�kutakat" hozhatnak l�tre. Mivel a l�va kis viszkozit�s�, hossz� utat k�pes folyva megtenni, a l�vafoly�sok leveg�vel �rintkez� r�sze gyakran nagyon hamar megszil�rdul, ezzel leszigetelve az alatta elhelyezked� r�szt, ahol a l�va k�nnyed�n folyik tov�bb. �gy keletkeznek az izlandi l�vabarlangok.

R�tegvulk�n: Izlandon ez a t�pus nem gyakori, a ritka p�ld�nyok egyike az �refaj�kull. A magma nagy viszkozit�s�, krist�lyosod�si h�m�rs�klete alacsonyabb, gyakran m�r a k�rt�ben megszil�rdul, a benne oldott g�zok nem tudnak el�g gyorsan elt�vozni. A felszabadul� g�zok fesz�t� ereje az oka a robban�sos kit�r�seknek. Miut�n egy robban�s megnyitotta az utat, itt is l�va �mlik a felsz�nre, de nagyobb viszkozit�sa, alacsonyabb dermed�spontja k�vetkezt�ben nem tud t�l messzire folyni. A robban�skor kisz�rt anyag �s a l�vafoly�sok anyaga egym�ssal v�ltakozva r�teges fel�p�t�s�v� teszi a vulk�nt.