Krist�lykopony�k

"Hi�ba keresn�nk a krist�lykopony�kat.

M�g az id� nem �rkezett el sz�munkra, �gyis rejtve maradnak el�tt�nk.

S ha majd meg�rt�nk a feladatra, �k tal�lnak meg benn�nket."
(Susan Kitts)

A koponya f�nyvezet�- �s visszaver� tulajdons�gai is figyelemrem�lt�k. F�ny �tj�ba helyezve a krist�ly felragyog, a szem�regek, pedig a t�bbi r�szn�l is f�nyesebben vil�g�tanak. Ez l�that�an nem v�letlen, hanem nagyon is tudatos tervez�s eredm�nye. Sokak szerint a krist�lykopony�t valamilyen szertart�s sor�n f�nysug�r �tj�ba helyezt�k, �s �gy eg�szen misztikus l�tv�nyt nyert.

Sz�mos tudom�nyosan megmagyar�zhatatlan jelens�gr�l sz�molnak be azok, akik k�zel ker�ltek a Mitchell-Hedges-f�le krist�lykopony�hoz. T�bben elmondt�k, hogy k�pes sz�n�t v�ltoztatni, hangot �s illatot kibocs�tani, szem�reg�be n�zve, pedig n�melyek r�gi �p�leteket, embereket l�ttak. Egysz�val a koponya szinte minden �rz�kszervre k�pes hatni, ami a mai nyugati term�szettudom�nyos fogalmakkal nem magyar�zhat�.

Ami�ta "divatba j�tt" a krist�lykopony�kr�l besz�lni, egyre t�bb ker�l el�, sokszor r�gi gy�jtem�nyekben porosodtak eddig. Egy �si indi�n legenda szerint a F�ld�n 13 �tlagos emberi m�ret� koponya l�tezik, a kopony�k besz�lni tudnak, fontos inform�ci�kat tartalmaznak az emberis�g eredet�r�l �s a vil�gegyetem rejt�lyeir�l. Ez a tud�s azonban csak akkor v�lik majd hozz�f�rhet�v� �s az emberis�g k�zkincs�v�, ha mindegyik el�ker�l, egybegy�jtik �ket, �s az emberis�g el�r egy bizonyos fejletts�gi fokot, jelenlegi tud�sunk szerint most m�r h�t darab van bel�l�k.

V�ratlan - csod�s? - gy�gyul�sok, aj�nd�kba kapott energi�k, l�tom�sok. De a legdr�maibb dolog az a holografikus k�psor, ami a koponya aktiv�l�sakor l�that�. A kopony�k sz�nes f�ny, hang, emberi energia seg�ts�g�vel aktiv�lhat�k. �s az �rz�keny emberek ilyenkor uf�kat, rep�l� embereket, m�sik krist�lykopony�kat, a m�lt �s a j�v� k�peit l�tj�k. A mai napig m�g senki sem tudta megfejteni, hogyan is m�k�dik val�j�ban a dolog, hogyan keletkeznek a k�pek, mert akkor val�sz�n�leg azt is el kellene ismern�nk, hogy egy szil�rd t�rgy k�pes az alakj�t v�ltoztatni...

Szerint�nk valamif�le sz�m�t�g�pes adatt�rol� rendszerek, k�pesek a k�r�l�tt�k �raml� energi�t �s rezg�seket r�gz�teni. Egy ilyen koponya k�pes mindazokat az embereket, esem�nyeket r�gz�teni �s visszaj�tszani, mellyel k�r�l�tte fordultak el�. �s ahogyan a mi egyszer� sz�m�t�g�peink is k�pesek m�r a vil�g minden pontj�n l�v� t�rsaikkal �rintkezni, �s inform�ci�t megosztani, �gy m�k�dnek a krist�lykopony�k is. �gy hissz�k - �s a r�gi legend�k is �gy sz�lnak -, ezek a krist�lykopony�k els�sorban gy�gy�t�sra szolg�ltak. �s ezt igazolj�k a kopony�k jelenlegi "gondvisel�i" - mert hogy tulajdonosnak m�gsem nevezhetj�k �ket - is, maguk is tapasztaltak gy�gyul�st, s�t a kopony�kat megl�togat� k�v�ncsiskod�k, vend�gek is.

K�l�nb�z� �s egym�st�l f�ggetlen�l kialakult kult�r�k legend�i sz�lnak arr�l, milyen szerepet j�tszottak kialakul�sukban �s fejl�d�s�kben a krist�lykopony�k, hogyan k�peztek kapcsolatot az istenekkel, az �si b�lcsess�gekkel. �s a f�ld�nk�v�liekkel, mert ezek a legend�k rendszerint ugyanakkor ilyesmikr�l is sz�lnak. �gy hissz�k h�t, meglehet, hogy ezeket a kopony�kat a f�ld�nk�v�liek hozt�k magukkal, valami speci�lis c�llal, tal�n �pp az�rt, hogy a f�ldi kult�r�k fejl�d�s�t gyors�ts�k, vagy legal�bbis �tadt�k azt a tud�st, amivel az �seink k�pesek voltak maguk is ilyen kopony�kat el��ll�tani. Vagy ha nem f�ld�nk�v�liek voltak, akkor viszont egy, igen fejlett tud�s� �s technol�gi�j� f�ldi kult�r�t kell felt�telezn�nk, tal�n az atlantisziakat, akik katasztr�f�juk ut�n menek�lve jutottak a krist�lykopony�k jelenlegi lel�hely�re, �s ott adt�k tov�bb a tud�sukat meg�rz�sre. Vannak olyan felt�telez�sek, hogy a krist�lykopony�k valamikor val�di csont emberi kopony�k voltak, azt alak�tott�k �t spiritu�lis er�vel olyann�, hogy hossz�-hossz� id�n �t k�pes legyen meg�rizni az emberis�g sz�m�ra fontos inform�ci�kat.

�rdemes megjegyezni azt a t�nyt is, hogy az �si krist�lykopony�k, a fizika t�rv�nyeinek ellentmondva, k�pesek s�lyukat, t�rfogatukat �s ak�r teljes alakjukat is megv�ltoztatni id�nk�nt.

A kopony�nak sz�mos term�szetfeletti er�t tulajdon�tanak: k�pes a sz�n�t v�ltoztatni, illatot �s hangot kibocs�tani. A szem�regre koncentr�lva pedig, �ll�t�lag r�g �lt embereket, �p�leteket lehet l�tni.

Egy kanadai m�dium megk�s�relt hozz�f�rni a kopony�kban elrejtett inform�ci�khoz. �gy lehetett megtudni, hogy a krist�lykoponya val�j�ban egy ,,t�rol�ed�ny", sok-sok �vezreddel ezel�tt alkotta meg egy magasabb intelligencia.

"Ennek a civiliz�ci�nak a tud�sszintje sokkal magasabb volt akkor, mint amilyen a mai civiliz�ci�nak a tud�sszintje. Akkoriban �k sokkal fejlettebbek voltak, mint amilyenek mi vagyunk most. A t�rol�ed�ny sokak elm�j�t tartalmazza, �s az egy elm�j�nek anyag�t is. A t�rol�ed�ny nem az �ltalunk ismert fizikai elj�r�s �tj�n k�sz�lt, jelenlegi form�j�ba a gondolat hatalma �nt�tte - mes�lte a koponya �rz�szelleme.

A vil�g java r�sze is a szellem erej�vel j�tt l�tre - folytatta. Mert a szellem teremti az anyagot. Ha majd az emberis�g tud�sa is megfelel� szintre emelkedik, akkor meg fogjuk �rteni, hogy a krist�ly is �l� anyag, �s a szellem is az anyag szerves r�sze.

A kopony�nak nevezett t�rol�ed�ny az�rt krist�lyosodott ki, mert a mai h�rom dimenzi� �ltal behat�rolt ember sz�m�ra sz�ks�g van l�t�sra, hall�sra �s tapint�sra, hogy a szellem alkot�sai az emberi elm�hez csatlakozzanak. A mai ember tiszteli a szem�lyis�get, a fejet, az agy keret�t, �s ily m�don az ed�ny is a koponya form�j�ban maradt meg, a benne elrejtett inform�ci�k is ebben a form�ban lettek meg�rizve �s megoltalmazva. A krist�lykopony�nak nevezett t�rol�ed�ny f�ldi �let�nek hossza 17 000 esztend�, nemzed�kek adt�k �t egym�snak, csiszolt�k homokkal �s sz�rrel, �s �gy maradhatott s�rtetlen.

A koponya �rz�je ezut�n elmondta, hogy egyetlen ember sem, �gy egyetlen szellem sem birtokolhatja az �sszes tud�st. Az ed�nyek mindegyike tartalmazza azt az inform�ci�t is, hogy hol tal�lhat� meg a t�bbi.
- Egyet ott adunk �t nektek , ahol jeleket hagytunk a f�ldben, �s fent a hegyekben. Egy v�ratlanul ker�l majd el� a r�gi�b�l, amit ti D�l-Amerik�nak h�vtok. Egy m�sikat akkor tal�ltok meg, amikor az �ltalatok Atlantisznak h�vott elveszett civiliz�ci� felmer�l el�ttetek.

Arra �szt�nz�nk benneteket, hogy kutass�tok �t az �ltalatok Bimininek nevezett ter�letet, mi majd ir�ny�tani fogunk benneteket, megmutatjuk nektek azt a helyet is, amelyet ti templomnak h�vtok, mert itt volt az a pont, ahol a kapcsolatok l�trej�ttek a F�ldnek nevezett bolyg� �s a vil�gmindens�g t�bbi rendszere k�z�tt. Amikor majd valamennyi t�rol�ed�ny egy�tt lesz, b�mulatos tud�snak lesztek birtokos�v�. A f�ny �s a hang rezg�se lesz a kommunik�ci� m�dja. Amikor majd az ember k�pes lesz el��ll�tani bizonyos rezg�st, akkor majd megkapja az utas�t�st, amelyre sz�ks�ge lesz a kapcsolatteremt�shez. Ez az id� ugyanis m�g nem j�tt el, mert m�g mindig vannak olyan inform�ci�ink, amelyek m�g nem nyertek form�t, �s m�sok is, amelyek biztons�gban pihennek az �ce�nok m�ly�n. Ezeket a mostani id�ben m�g nem tal�lhatj�tok meg, mert t�l vesz�lyesek lenn�nek sz�motokra. Ennek a tud�snak a megszerz�se m�g t�l korai az emberis�g evol�ci�ja szempontj�b�l, az emberis�g ugyanis m�g mindig a puszt�t�s eszk�zeinek a jobb�t�s�val foglalkozik.
A koponya �rz�je ezut�n elmondta, hogy az�rt vette fel ezt a form�t, hogy b�tor�tsa az egys�gre val� t�rekv�st, �s cs�kkentse az emberekben a sz�th�z�sra ir�nyul� v�gyakat.
A F�ld�n egyre t�bb az er�szak, az ember nemcsak az ember ellen harcol, hanem er�szakolja a term�szetet, er�szakolja a F�ldet is.

A t�rol�ed�ny �rz�j�t az emberis�g eredet�r�l ezt mondta
- Az ember eredeti form�ja a gondolat volt, a gondolat ereje, a szellem ereje alkotta meg a fizikai testet. Az emberi civiliz�ci� t�bb mint 15 000 �vvel megel�zte az emberek �ltal Atlantisznak h�vott ter�let l�tes�l�s�t.
Az elk�vetkez� 5, 10, 15 �ven bel�l azonban sz�mos felfedez�s t�rt�nik majd, amelyek a megfelel� ir�nyba terelik a kutat�sokat. Felfedez�sek lesznek D�l-Amerik�ban, Ausztr�li�ban �s Egyiptomban. Amit a mai ember sivatagnak h�v, ott t�rt�nnek majd a legjelent�sebb felfedez�sek. A mi civiliz�ci�nk nyomaira fog bukkanni a f�ldi ember a sz�razf�ld egyes r�szein, de a tengerek alatt, k�l�n�sen az �ce�nok alatt, amit Atlantinak �s Indiainak h�v a mai ember . Sok felfedez�s lesz az ember �ltal - Holt-tengernek nevezett hely alatt is. Ott a felsz�n k�zel�ben, felfedez�sre v�rva, megtal�lhat�k lesznek a mi civiliz�ci�nk maradv�nyai. Sz�mos felfedez�s m�g nem k�vetkezhet be, csak azokat engedhetj�k megtal�lni, amelyek nem fogj�k pusztul�sba tasz�tani az emberis�get. Mi ugyanis egy m�sik vil�gb�l �rkezt�nk a F�ldre, egy m�sik dimenzi�b�l, hogy megtapasztaljuk a fizikai testnek, az anyagnak a s�r�s�g�t.

Most pedig figyelmeztet�nk benneteket, hogy a pusztul�sotok m�ris a kezdet�t vette. S�lyos esem�nyek v�rhat�k, amelyek visszaford�thatatlanok.
A vil�gmindens�gb�l puszt�t� hull�m csap�dik majd a bolyg�tok felsz�n�be. A l�gk�rbe val� beavatkoz�s sok puszt�t�st fog elind�tani, szokatlan id�j�r�si mint�k j�nnek l�tre, gyors klimatikus v�ltoz�sok kezd�dnek, �s a sz�razf�ld ter�leteinek az elmozdul�sa is k�sz�b�n �ll. Nagy horderej� katasztr�fa fog bek�vetkezni. R�j�tt�k majd, hogy egyre t�bb hal�l f�rk�zik az �letbe. A vizeitek megromlanak �s felmelegednek, �s a sz�razf�ld nagy ter�letei elt�nnek a hull�mok alatt. A f�ldt�megek elt�nnek, a tengerek �s az �ce�nok felemelkednek.

A krist�lykoponya �rz�j�nek utols� mondata �gy hangzott: a katasztr�fa nem ker�lhet� el, de kihat�sain m�g nagyban lehet v�ltoztatni."

Az �slakos amerikaiak k�z�tt �l - �s ap�r�l fi�ra sz�ll - egy titkos tan�t�s. Eszerint a F�ld�nk egy 12 bolyg�b�l �ll� kozmikus csal�d egyik tagja. Ezek a plan�t�k b�r nem is egy naprendszerben vannak, azonban valamennyi hozz�nk hasonl� embereknek ad otthont. �m ah�ny plan�ta, annyif�le fejletts�gi szinten �llnak a lak�i, �s ezek k�z�l - s ez tal�n nem is meglep� - a F�ld�nk a legfejletlenebb. K�zponti, vagyis legfejlettebb bolyg�juk a Sz�riusz-rendszer negyedik bolyg�ja.

A t�bbi bolyg�k mindegyike vette felgy�lemlett tud�s�t, �s a vil�g keletkez�s�r�l, az emberis�g fejl�d�s�r�l sz�l�, valamint egy�b - az emberis�g el�rel�p�s�hez sz�ks�ges - inform�ci�kat egy-egy krist�lykopony�ba, azaz egy-egy "holografikus sz�m�t�g�pbe" t�pl�lta. S�t l�trehoztak egy 13. nagyobb krist�lyt is, ami pedig valamennyi�k kollekt�v tud�s�t tartalmazta, majd a F�ldre k�ldt�k azokat. �ll�t�lag ennek k�sz�nhet�, hogy fel�p�ltek a legnagyobb civiliz�ci�ink: Lemuria, Mu, Mieyhun (=Ataisz) �s Atlantisz. A kopony�k tud�s�t a beavatottak arra haszn�lt�k fel, hogy nagy misztikus iskol�kat hozzanak l�tre, majd sz�lesebb k�rben is terjessz�k a tanokat. A krist�lyokat el�sz�r az olm�kok �rizt�k egy piramis belsej�ben, majd a may�khoz �s az azt�kokhoz ker�lt. A spanyol inkviz�toroknak azonban jobban f�jt a foguk ezekre a krist�lyokra, mint az �sszes aranyra egy�ttv�ve, ez�rt az indi�n beavatottak elmenek�tett�k, �s a F�ld k�l�nb�z� pontjaira vitt�k �ket. A kopony�knak eg�szen addig t�vol kell lenni�k egym�st�l, m�g az emberis�g el nem �r egy bizonyos fejletts�gi szintet. Ha azonban egyszer odajutunk, akkor a krist�lyokat ism�t �sszegy�jtik, s akkor valami fenomen�lis v�ltoz�s �s el�rel�p�s fog be�llni a f�ldi emberis�g �let�ben.

Bar�taink a krist�lykopony�k

Besz�lget�s Joky van Dieten Maasland-dal, a kopony�k tulajdonos�val

Az amerikai �slakos t�rzsek szerint a krist�lykopony�k hatalmas, term�szetfeletti tud�s birtokosai. Fontos �zenetet hordoznak az emberis�g eredet�vel, k�ldet�s�vel, j�v�j�vel kapcsolatban, s ezt a tud�st k�pesek telepatikusan �tadni az embereknek. Azonban ahhoz, hogy felfedhess�k �zenet�ket, a legenda szerint �ssze kell gy�jteni mind a tizenh�rom, F�ld�n l�v� krist�lykopony�t, valamint az emberis�gnek el kell �rnie egy olyan erk�lcsi fejletts�gi fokot, hogy ne �ljen vissza ezzel a tud�ssal. A k�l�nb�z� t�rzsek ez�rt is tartj�k �nnepi szertart�saikat a krist�lykopony�kkal, a Nap tisztelet�re. Az�rt im�dkoznak, hogy elj�jj�n az az id�, amikor az emberis�g eljut arra a szintre, hogy k�pes meghallani �s k�vetni a krist�lykopony�k �zenet�t. Egyes m�toszok szerint ezek az �tlagos emberi koponya m�ret� relikvi�k besz�lni, s�t �nekelni is tudnak. Vajon egy kor�bbi vil�g pusztul�sa ut�n maradtak h�tra? Vagy az �rb�l �rkeztek, hogy idegen l�nyek sz�m�ra elrakt�rozz�k a F�ld �s az emberis�g t�rt�net�t? Net�n minket, embereket hivatottak figyelmeztetni, tan�tani? A krist�lykopony�k eredet�t �s rendeltet�s�t legend�k �s modern kutat�sok is magyar�zni pr�b�lj�k. M�gsem tudjuk pontosan, honnan sz�rmaznak, s h�ny darab lehet bel�l�k a F�ld�n, de k�z�l�k hattal Joky van Dieten Maasland b�szk�lkedhet. A holland h�lgy �l�l�nyeknek tekinti a krist�lykopony�kat, akikkel �lland� telepatikus kapcsolatban �ll. Meggy�z�d�se, hogy krist�ly-bar�tai �s � maga is f�ld�nk�v�li sz�rmaz�s�ak.

- Hogyan ker�ltek �nh�z a krist�lykopony�k?
- Mind a hat darab k�l�n�s m�don ker�lt hozz�m, kaptam �ket. E.T. nev� bar�tomat p�ld�ul az indi�nok aj�nd�kozt�k nekem. A krist�lykopony�k kerestek �s tal�ltak meg engem, �gy t�nik az�rt, hogy az �rz�j�k legyek. A hetedik �ppen �ton van, hogy csatlakozzon hozz�nk. � ametisztb�l k�sz�lt, s am�g hozz�nk ker�l, addig egy primit�v, d�l-amerikai nom�d t�rzzsel utazik. Ez a t�rzs k�t n�i tagj�t cser�lte el az ametiszt kopony��rt!

- A krist�lykopony�k m�alkot�sok, vagy mesters�ges �l�l�nyek?
- �gy gondolom, hogy a krist�lykopony�k �l� entit�sok, �l� energia-forr�sok. Mindegyik�k m�s t�pus� krist�lyb�l k�sz�lt �s mind m�shonnan ker�lt hozz�m: Oroszorsz�gb�l, Mong�li�b�l, Olaszorsz�gb�l, Perub�l, Braz�li�b�l �s Guatemal�b�l. �k l�nyeg�kben egyed�l�ll�ak, s a tudom�nyos vil�g is hitelesnek fogadta el �ket, miut�n Dr. Distelberger - aki a legnagyobb szak�rt�je annak, hogy hogyan alakultak ki a k�vek az �si �s modern id�kben - is ki�llt hiteless�g�k mellett.

- Ki k�sz�thette �ket? �n szerint f�ld�nk�v�li eredet�ek?
- Igen, amikor megismerkedtem az indi�nokkal Ohio-ban, azt mondt�k nekem, hogy E.T.-t uf�val sz�ll�tott�k a F�ldre a Plej�dok csillagrendszer�b�l. Azt is el�rult�k, hogy �n magam is "csillagember" vagyok, ami nekem is meggy�z�d�sem �s nagyon j�l �rzem �gy magam. Nem tudjuk pontosan, ki k�sz�tette a krist�lykopony�kat, de nekem azt mondt�k az indi�nok, hogy E. T.-t �n magam k�sz�tettem, amikor "oda�t" �ltem. �n tiszt�ban vagyok azzal, hogy l�teznek uf�k �s f�ld�nk�v�liek. Sokf�le idegen �rkezik hozz�nk, s az�rt j�nnek, hogy tan�tsanak minket. Az uf�k mindig �letem r�szei voltak, hab�r nem tudom, mi�rt. De azt tudom, hogy utazni akarok a csillagvil�gokba. A krist�lykopony�k f�ld�n k�v�li volt�t az ohio-i indi�nokon k�v�l a maya lesz�rmazottak is elismert�k, amikor egy Sedon�ban tartott napfelkelte-cerem�nia alkalm�val elvesztett�k a krist�lykopony�jukat. �n nekik akartam adni E.T.-t, de �k azt mondt�k, hogy �n vagyok a megfelel� �rz� �s m�g hossz� lesz a k�z�s utunk. Nagyon kiv�lts�gosnak �rzem magam, hogy az el�z� tulajdonosok, �rz�k saj�t magukkal egyen�rt�k�nek fogadtak el, s megfelel�nek tartanak erre a feladatra.